Én Nizlopi-ra roptam az imént a konyhában, süticsomagolás közben, és (igen, már írtam, de megint) megkönnyeztem a "JCB" c. dalt (mindig megsirat, mert gyerekkori emlékeket idéz, amikor még minden egyszerű volt. Igen-nem, fekete-fehér, és a kamaszkor nem vágott éket közém és a szüleim közé). Mindeközben az uram nagyon-nagyon széles vigyorral az arcán Sex Pistols-koncertet nézett a tévében.
Illetve most is néz, és folyamatosan vigyorog, én pedig azon gondolkoztam el futólag, hogy lehet az, hogy ifjúkora hőse most vénségére vajat reklámoz a tévében?
S ha már itt tartunk, hogy lehet az, hogy Iggy Pop (IGGY POP!!!!) autóbiztosítót reklámoz?!
Hová lesz a világ? Hová lesznek kamaszkorunk, ifjúkorunk hősei?
Meghalnak (pl. Cseh Tamás) vagy fogják magukat, és terméket hirdetnek a tévében (Lásd fent).
Meghalnak (pl. Cseh Tamás) vagy fogják magukat, és terméket hirdetnek a tévében (Lásd fent).
Hervasztó, az biztos. Vagy... legyek megértőbb? Ne ítéljek elsőre? (Szoktam.) Egy neves ír-angol költő mondta egyszer, amikor magasröptű szépirodalom helyett detektívregényt produkált: "Kellett a pénz új tetőre". (Ha bárkit érdekel, Daniel Day-Lewis apukája volt. Azé a Daniel Day-Lewis-é, akitől azonnal térdgyengülést kapok. Minél idősebb lesz, annál jobban térdgyengülök.
(Ide írtam még egyet s mást, de... inkább törlöm, mielőtt az uram a szívéhez kap. Mindenkinek megvannak a maga gyengéi, nem? ;-)
***
ABBA és Paul Simon nagyban segített, hogy végigcsináljam ezt a tízórás műszakot. Az uram nagylelkűen azt állította, hogy hangos dalolásom (=vernyákolás) nem hallatszik ki a becsukott ajtajú konyhából (ezt még ellenőrizni kell), így énekelhettem jól-rosszul a dalokat. Már amire emlékeztem. Most már biztos vagyok benne, hogy csakis és kizárólag lélekemelő zenével lehet nálam elérni a buzgalmat, és a kitartó munkakedvet. Vagy azzal, hogy tudom, a végterméktől el lesz ájulva a megrendelője. Mondjuk, egy kisgyerek, aki még őszintén tud örülni.
Az alábbi truffle-ket nem kisgyereknek készítettem, de a megrendelője tavalyról emlékezett rá, azért kérte. Akkor még nem úgy díszítettem őket, hogy angol karácsonyi pudingra emlékeztessenek (az ötlet természetesen nem saját), de most felajánlottam neki, és tetszett neki az ötlet.
ABBA és Paul Simon nagyban segített, hogy végigcsináljam ezt a tízórás műszakot. Az uram nagylelkűen azt állította, hogy hangos dalolásom (=vernyákolás) nem hallatszik ki a becsukott ajtajú konyhából (ezt még ellenőrizni kell), így énekelhettem jól-rosszul a dalokat. Már amire emlékeztem. Most már biztos vagyok benne, hogy csakis és kizárólag lélekemelő zenével lehet nálam elérni a buzgalmat, és a kitartó munkakedvet. Vagy azzal, hogy tudom, a végterméktől el lesz ájulva a megrendelője. Mondjuk, egy kisgyerek, aki még őszintén tud örülni.
Az alábbi truffle-ket nem kisgyereknek készítettem, de a megrendelője tavalyról emlékezett rá, azért kérte. Akkor még nem úgy díszítettem őket, hogy angol karácsonyi pudingra emlékeztessenek (az ötlet természetesen nem saját), de most felajánlottam neki, és tetszett neki az ötlet.
1 megjegyzés:
a tető azóta sem ereszt
Megjegyzés küldése