Ma reggel arra ébredtünk, hogy hó borítja a kertet. Majd a rádi-óban már mondták, Angliában megállt az élet, ezen lehetett mosolyogni - jön a hó Oroszországt felől, jujj. A reggeli rutin után kimentem a kertbe, kiakasztani az energy ball-okat a madaraknak, és lesöpörni a havat a tree fern-ről. A felhők elég gyorsan közelednek kelet felől, hol süt a nap és szép kék az ég, hol vaskos fehér paplanból esik valami aprószemű hószerűség. A londoni repjáratok legtöbbjét törölték, és hideg van, széllel, Sally Gap és Wicklow Gap járhatatlan. Helyzet van, mint mindig, ha leesik 1 centi hó.
Milyen jó, hogy mindez nem a hétvégén érkezett meg, a rally idejére.
Csütörtökön még sütöttem a kávézónak, este pedig borzongtam Jamie Oliver malacos műsorán, ami eléggé furára sikeredett. Legalábbis az én ízlésemnek fura volt. Nem igazán tetszett, hogy Jamie úgy viselkedett, mint egy világmegváltó, vagy saját fontosságától elvakított porondmester, fekete öltönyben, selyemszegélyes gallérral, széles taglejtésekkel, sokszor félbeszakítva a beszélő meghívottakat. Nem volt jó, hogy az egyik percben komoly arccal valóban borzasztó dolgokat tálalt elénk, a következő pillanatban pedig hehehe, jajdebüdös ez a kanmalac-stílusú, kissé gyermegded nevetgélés folyt a stúdióban. S azt is elég nehezen hiszem el, hogy mintegy varázsütésre (az ő varázsütésére), a nagy szupermarket-hálózatok majd hirdetni és árulni fogják azokat a húsokat, amiket az angol kevésbé ismer és szeret (lapocka, oldalas?). Jó lett volna látni, hogy miféle háttérmunka folyt ez ügyben, folyt-e egyáltalán. V. szerint Jamie Oliver kedves, haverkodós, "ugyan, segítsük egymás, gyerekek!" stílusa jobban hasznára van az ügynek, mint Hugh Fearnley-Whittingstall általa kissé erőszakosnak tartott kampánya a csirkék érdekében. Szerintem valahol a kettő között van a helyes út, s azért annyit megjegyeznék, hogy nem emlékszem arra, hogy a Tesco képviselője ült ott volna a buzgón bólogató nagyfejűek között, akik határozottan megígérték, hogy mostantól aztán lapocka és tsai is lesz az üzletekben, receptajánlatokkal, szép csomagolásban, angol tenyésztőktől, olcsón... De ez hosszú téma, ami a lényeg, Írországban más a helyzet, szerencsére, és emlékeim szerint a kaják csomagolásán elég egyértelműen fel van tüntetve, hogy honnan jött a hús, nem gond, hogy csakis és kizárólag ír disznóhúst tudjak venni. De majd ma ellenőrzöm a boltban.
***
Az imént jókora pelyhekben hullt a hó, a szél kavarta, csodaszép látvány volt, de ha eszembe jut, hogyan fagyott le a hétvégén a lábujjunk, akkor határozottan úgy gondolom, hogy csakis az ablakon át kibámulva akarom ezt élvezni. Pedig, amikor a Donegal Bay-i sövények mentén sétáltam fel-alá, mint safety marshal, és a csodák-csodájára megjelent Nap melengette az arcom és piros orrom, akkor azt gondoltam, igazán többet kellene kint lennünk, sétálnunk, mert csoda minden bokor, minden vízzel teli árok és minden mező. No jó, most kicsit kimentem, hagytam, hogy - mint Malackénak - meggyűljék a fülem mögött a hó, visongtam egy sort az etetőn lévő madarak megrökönyödésére, majd bejöttem. Tél - kipipálva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése