Kedves Emese és Laci!

Mai konyhabeli erőlködéseim eredménye egy kis tepsi brownie, és egy tálban lassan érő mű-kovász.

A mű-kovászt érlelnem kell 24 órán át, aztán lesz belőle kenyér. Ha lesz. A fehér spelt őrleményt próbálom ki vele. Ha sikerül egy szép vekni kenyeret készítenem, majd leírom a receptet is, ha nem, arról is beszámolok.

A brownie igazán a legjobbakból, a legjobbaknak készült. Az uramat fogom vele kényeztetni, nagyon ráfér, ma is 7-kor ment munkába, és sejtésem szerint este 8 előtt nem is ér haza. Várhatóan az egész hete ilyen lesz. Kora délelőtt lemondta az elnökünk a mai piaci meeting-et, így nem kell kapkodnom a sütéssel a kávézónak, belefér még a brownie is, és a meleg vacsora, sőt, egy alapos padlófelmosás, mert ugyancsak telemorzsáztam a nappalit a sok konyhából ki, konyhába be rohangálással...

Ami a legjobbakat illeti, az alatt a hozzávalók minőségét értem. Akármilyen szakácskönyvet előveszek a polcról, mindegyik a minőséget emlegeti fel. Amikor az egyik legnépszerűbb sütit, a brownie-t kezdtem készíteni volt főnökömnek, rendelt hozzá csokoládélencsét. Nézem, miféle izé ez, világos színű csokilencse 30 %-os kakaótartalommal. A boltban jobbat kapok... De hát pénz beszél... Finom volt úgy is, mijazhogy, de érdekes módon sokkal jobb ízű volt, amikor a magasabb kakaótartalmú csokoládéval készült. Nem véletlenül írta elő azt a recept...

Nemrég kifogytam darált mandulából, és egy olcsó, földimogyoróból, dióból, mandulából készült keveréket dobtam be, amit itt mixed nuts néven árulnak. Ledarálva elég olajosnak tűnt, de nem volt más. V. ki is volt akadva, egészen más ízt adott a süteménynek, össze sem lehetett hasonlítani az igazi mandulából készült süteménnyel. Hiába adtam hozzá mandula esszenciát (ami megint csak egy mű-termék), nem volt ugyanaz az íz.

Szóval, ha lehet (és a t. vevő hajlandó megfizetni, de ez sajnos, a piacon nem mindig van így) a lehető legjobb minőségű hozzávalók használatára törekszem. Ezt ajánlotta nekem a dingle-beli fagylaltos tulajdonosa is, könyve ajánlásában is. Amikor beszélgettünk, mondta, hogy ők sokat viaskodtak a beszállítóikkal, gyárak ügynökeivel, akik ócska, mű ezmegazokat akartak rájuk sózni, és amikor az nem volt nekik jó, a tönkremenésüket jósolgatták. Ragaszkodjak a minőséghez, mert az fog boldoggá tenni - mondta. Hogy nem műszarokból készítek süteményt, nem porított tojásfehérjéből sütök, és nem szintetikus vackokból, hanem igazi, valódi minőségi hozzávalókból.

Ezért került a brownie-ba finom szárított meggy, és Valrhona 66 %-os kakaótartalmú csokoládé, és valódi vanília esszencia. Mármint igazi, nem szintetikus. A receptet magát Nigella Lawson-tól vettem, és mindig nagy siker, akárhol vetem be. Kérdezzetek meg bárkit a kávézóban... vagy ismerőseimet, akiknek volt szerencséje hozzá...

A recept egy 23 x 23 cm-es sütőformához elég. Megduplázva pedig egy szokványos tepsit is megtölthetünk vele. Fenti adag egy éhes, fáradt férj kényeztetéséhez elég:

187 g vaj (375 g kell egy 23x33x5 cm-es tepsihez)
187 g (375 g) minél magasabb kakaótartalmú csokoládé, lehetőleg 60 % feletti kakaótartalommal
3 tojás (6 tojás)
250 g kristálycukor (500 g)
1/2 evőkanál vanília esszencia (1 ek)
112 g sima liszt (225g)
1/2 kkanál só (1 kk)
150 g apróra vágott dió (vagy fele-fele arányban az általunk választott dió/mogyoró/szárított cseresznye/meggy, vagy mazsola, kinek-kinek ízlés szerint. (500 g)


A sütőt előmelegítem 180 fokra. A sütőformát kivajazom, kibélelem sütőpapírral. A vajat és a csokoládét kis lángon folyósra olvasztom. A tojást, a cukrot és a vanília esszenciát egy tálban alaposan összekeverem. A lisztet és a sót a keverőgép tájába rakom. Alaposan hozzákeverem a tojásos keveréket, aztán a csokoládés keveréket. Végül belekeverem a választott magvakat, vagy mazsolát, vagy szárított gyümölcsöt. Jó folyós keveréket kapok, amit a sütőformába öntök. 25 percig sütöm. Aki a puhább brownie-t kedveli, ne süsse tovább.

***
Ha már a padlófelmosás szóbakerült, itt vannak a tisztítószer kedvenceim, Method-ék és Ecover-ék. Előbbi valami amerikai cég (nem ezért szeretjük őket), utóbbiak belgák. Egyesek szerint a tisztítószer nem tisztítószer, ha nem habzik az egekig és nem kell a használatához gumikesztyű. De engem zavar, hogy ablaktisztítás közben nem kapok levegőt, mert a szpré nem csak tisztít, hanem betölti a tüdőmet is valami torokkaparó cuccal. (Igen, tudom, ott az ecet és a víz, és az újságpapír). Az ilyenek újdonságokat én, világjobbítani akaró kis naiv, mindig nagy rajongással fogadom, no és a formás palackoknak sem tudok ellenállni :-) Sajnos, akármilyen környezetbarát és bio termékek ezek, még egyiküknek sem sikerült előállítania olyan folyadékot, ami lehozza nekem a sütőlapról az odaragadt húsdarabkákat :-) Arra továbbra is a Fairy Powerspray a legjobb, csak a szaga ne lenne olyan erős. Ellenben a fürdőszobában és a padlótisztításnál Method-ék már bizonyítottak, a ruhánk és vécénk pedig Ecover-éknek köszönhetően illatos.

***
Bréking nyúz: zöldikét alighanem megviselte az elmúlt hideg éjszaka, mert egész napos távollét után késő délután a cserép tövében fedeztem fel, és megint nagyon betegformán néz ki. Ha egy madár ennyire közel enged magához minket, és így néz ki, az nem egészséges. Nehezen lélegzik, lassan, kínlódva eszik... Néha hosszan bóbiskol, leereszkedve a lábaira, feje félrehajlítva... már a legrosszabbtól tartok, aztán felélénkül megint, mint egy felhúzós játék. Ugrál körbe, eszik... elrepül, visszajön, megint lekókad. Mitől van ez? Lázas? A következő éjszaka is hideg lesz... Könnyen elérhető vizet, magot raktam ki neki, a fémtető a helyén, ha annak védelmébe akarna húzódni, mit tehetnék még érte? Semmit. Majd dönt a természet.

***
Újabb nagy sütimegrendelés futott be. Az utolsó két hét ebben a hónapban húzós lesz. Mély lélegzet, kifúj, meg fogom tudni csinálni. Ráadásul Amanda megkért, hogy ugyan, tudnék-e neki segíteni, a fia születésnapi tortájában? Neki gondjai vannak a torta lefedésével, nem elég gyakorlott még a roll-out icing (nyújtható, képlékeny cukormázbevonat) kezelésében. Jesszusom, mikor érek rá én erre? Végül előzetesen megígértem neki, hogy szept. 26-án késő délután elmegyek hozzá, és megcsináljuk együtt a tortát. Legfeljebb kevesebbet sütök a piacra, vagy előre lesütöm, ami eláll... Stephanie tortái is arra a napra esnek, úgyhogy sűrű nap lesz - de utána lazítás, mindjárt másnap színházi fesztivál, hurrá!

***
Ez pedig itt egy már régóta érő projekt helyszíne. A kertünk sarka. Ahonnan fel akarom szedni a kavicsokat, amivel leszórták, majd azok alól fel akarom szedni a vastag nylont, amivel a "talajt" letakarták (ócska, törmelékes talaj nagyon), szét akarom teríteni a komposztáló tartalmának legalább a felét, majd venni rá két-három zacskó jó földet, s teledugdosni tél végi virágok gumóival. Hóvirág, krókusz és tsai. A terv jaj de szép, kérdés, lesz-e energiám és kitartásom megcsinálni?

***
Sötétedik, már nem járnak a madarak. Vettem ma nekik magokat, raktam ki mély tálban a gerléknek is - nem tudom, miért, folyton kiszórják a kaják a tálból, igen szemetes az etető környéke. Azt is megtöltöttem az imént. Azt hittem, zöldike már régen elrepült, valahová, ahol éjszakázni szokott. Zörgök a zacskóval, odébblépek - valami mozdul - zöldike a fémtető alatt, két cserép között a falhoz húzódva lapul. Felhők jönnek. Eső lesz. Eh...