Kellene írnom itt arról, hogy milyen volt ma kicsit lébecolni a városban, mielőtt kezdődött a kóstolós teszt soron lévő összejövetele, ahol fagyasztott babokat teszteltünk, s ízekre szedtük a csomagolását...
Vagy milyen dobogó szívvel mentem ma megtudakolni, hogy mennyivel előbb menjek oda a dedikálásra, hogy ne kelljen majd órákat sorba állnom - ugyanis jön Hugh Fearnley-Whittingstall Dublinba, bizony!
Vagy hogy mennyire bánt egyfelől a sok karácsonyiba öltöztetett kirakat, hiszen még csak november van, ugyanakkor én is ebből (is) élek, hogy már mézesházakkal és karácsonyi sütikkel telt a hétvége, mert holnap fotózás lesz, jönnek egy újságtól...
Hogy jobbról munka, balról a hobbiból űzött kötés cibálna maga felé, mindkettő tetemes időt követelve magának...
Hogy a vörösbegy most már határozottan megróvóan néz, ha nincs szárított kukac az edénykéjében...
Hogy megeredt mindkét passiógyümölcs ágacskám (vagy mi), amit ismerős kertjében szakítottam...
Hogy valami rettenetesen depressziós izlandi krimit néztünk tegnap este, mind kiderült, másodjára, és ugyanilyen depressziós krimit olvasok mellé, ugyanattól a szerzőtől...
Hogy milyen jó volt az új Ian Rankin-könyv, a fanyalgó kritika ellenére....
S hogy az Év Sorozata szerintem a Getting On volt, egy kórház elfekvőjén játszódik, és az ember nem bírja borzongás nélkül nézni... S nehéz eldönteni, hogy a poénok hallatán sírva röhögjek-e, vagy röhögve sírjak? S mindjárt utána ott a Twenty Twelve c. sorozat, amely az Olimpia szervezéséről szólt, s hogy azóta családunkban nem tudjuk komolyan kiejteni azt a titulust, hogy Head of Sustainability, s semmilyen szervezőbizottságot nem tudunk komolyan venni, csakis és kizárólag a sorozat miatt.
S hogy most már hideg van, s megint kapargattuk a jeget a kocsi szélvédőjéről, és tegnap olyan szél-eső-vihartépte levéltömeg keringett a ház körül, hogy néha füleltem, az izlandi krimiben van ennyire vacak idő, vagy ez tényleg a mi tömbünk falait döngeti?
S hogy most már hideg van, s megint kapargattuk a jeget a kocsi szélvédőjéről, és tegnap olyan szél-eső-vihartépte levéltömeg keringett a ház körül, hogy néha füleltem, az izlandi krimiben van ennyire vacak idő, vagy ez tényleg a mi tömbünk falait döngeti?
S hogy Focisom most már tényleg az én autóm, papírom van róla, immár a nevemre van írva, s ma kapott új fékfolyadékot, fékpofákat, s továbbra is megy, mint a golyó.
S leadóztunk is, hurrá, s várjuk a költségvetést, és várjuk a Változást, ami egyelőre még sehol, vagyis továbbra sem tudjuk, V.-nek meddig van munkája.
6 megjegyzés:
Reykjavík-Rotterdam v. Jar City volt a műsoron?
Az új Rebus-könyv nekem is nagyon tetszett...:-)
A Változásról pedig nincs nyomdafestéket tűrő megjegyzésem...
B.
Jo Brand zsenialis :)
A sved/dan sorozatokat nem tudod nezni? Most megy egy The Killing cimmel, mar a harmadik sorozat, igen depis, jo kis skandinav, csak kotni nem lehet alatta mert feliratos, en meg nem beszelek skandinavul :)))
The Killing? Jaj, dehogynem nézem. Szombaton minden program félretéve :-)
Az első kettő nagyon-nagyon tetszett, ez a mostani annyira nem.
De annyira depis, hogy az már túlzás, ezért esett a szavazatom az inkább kis adagokban fogyasztott Getting On-ra :-)
****
B. - Hát persze, hogy Jar City! A sokadik jellied sheep head-nél V. ajkát szolid szitokszavak hagyták el :-)
Mýrin jó film, egyébként is szeretem Ingvar Eggert Sigurðssont, mert mindent el tud játszani a zsarutól az őrült művészen át a trollig... Nekem az Englar Alheimsins a kedvencem tőle. A felirat sajnos kell persze: gyönyörű nyelv, de alig 1-2 szót tudok elcsípni belőle. Általában a német felirat értelmesebb, talán a gondolkodásmódjuk közelebb áll egymáshoz.
Gyönyörű nyelv, biztos, de nekem a legrövidebb szóba is beletörne a nyelvem. Erre születni kell.
Most megnéztem az embert imdb-n, nem létezik, hogy ez az arc csak 3 évvel idősebb nálam?! rooteme 3941
Ne is mondd, nálunk kettő is született vikingnek... Napok óta mást se zengenek, mint hogy "Vindur, já dansaðu vindur,
er vetur og kuldi gefa nýjan þrótt..." Gyönyörű, de ennyiszer már fárasztó.
Megjegyzés küldése