2009. június 11.

Bodzaszörp - második nekifutásra

Még mindig laptopról... szegény uram folyamatosan futtat mindenféle vírusirtó programokat, egész éjjel zümmögött a gép, s még mindig lehet, hogy van rajta valami ármánykodó vacak...

***

A bodzaszörp második nekifutásra remekül sikerült. V. szerint jobb ízű, mint a nagyim, illetve Polcz Alaine változata, amivel eddig próbálkoztam (s befürödtem). Talán azért, mert nincs benne annyi cukor, ellenben több benne a citromsav. A most bevált recept eredetileg 2 felszeletelt narancs és 2 citrom felhasználását is javasolja, de mivel a narancs ellen valamiért berzenkedem, inkább négy citromot szeltem a cukros folyadékba.

A recept így szól, ha valakinek van kedve kipróbálni:

1.3 kg kristálycukor
1.8 l frissen forralt víz
50 gr citromsav (itt gyógyszertárban kapható)
25 frissen szedett, nagyfej bodzavirág
2 közepes narancs és 2 nagy citrom felszeletelve (négy közepes citromot használtam inkább)

Sok receptben az áll, hogy forrázzuk le a virágfejeket egy nagy lábosban, de a recept szerzője (Lucas Hollweg) azt javasolja, hogy előbb a felforralt vízzel öntsük nyakon a cukrot, s keverjük el, míg feloldódik. Míg hül a víz, a virágokat vágjuk le a szárukról, tényleg csakis és kizárólag a virágok kerüljenek bele a cukorszirupba, legyen minél rövidebb a száruk. Csak fél óra múlva rakjuk a citromsavat, a virágokat és a felszelt citromokat a már langyos vízbe, takarjuk le, s hagyjuk állni egy éjszakán át. Párszor keverjük meg.

Másnap aztán alaposan mossunk ki 3 darab, 7.5 decis csavaros fémtetejű palackot (áldja meg az ég az új-zélandi bortermelőket, hogy csavaros kupakkal zárják le a boraikat, így mindig van itthon néhány ilyen üveg!). Majd kapcsoljuk be a sütőt, és 140 fokon fertőtlenítsük az üvegeket fél órán át. Utána hagyjuk kihülni őket. Forrázzuk le a fémkupakokat, az eszközeinket, mindent, amit majd a szörp szűréséhez fogunk felhasználni. Konyharuhán vagy muszlin anyagon át szűrjük át a szörpöt, s vigyázzunk, nehogy egyetlen kis virágszirom is benne maradjon. Töltsük üvegekbe, zárjuk le őket, s tartsuk hűtőben. Elvileg egy hónapig eláll. A fenti adagból úgy 2.5 liter lesz. Ami a 3 palackba nem fér bele, azt akár le is fagyaszthatjuk műanyag palackban későbbi felhasználásra.

Amíg szoktam csinálni a kávézónak, azt prosecco-val vagy pezsgővel higították, koktélként árulták, de mi, egyszerű földi halandók csak hideg vízzel szoktuk inni itthon. Állítólag ginnel és fehér rummal is finom.

A francia és angol bodzaszörpök fél literes palackjait 5-6 euróért mérik a boltban, én 3.50-et fogok kérni érte.

***

Sajnos, a potenciális kuncsaft nem jelentkezett. Van ez így. Most jöhetnék olyan bölcselkedésekkel, hogy "ha egy ajtó becsukódik, majd kinyílik helyette egy másik", de általában tényleg ez szokott történni. Mint például ma. Mindennap kérem a Kaporszakállút, hogy segítsen hozzá extra megrendelésekhez, s lám, az imént hívtak a kávézóból, hogy a Top Shop 500 darab aprósütit rendelt tőlük, amit majd négy napon át fognak a vásárlóknak osztogatni. Ruha-cipő-kistáska alakúakat várnak főleg, de ami a "lányos" jelző alá belefér, mindenféle süti jöhet, design rám bízva, meg tudom csinálni?

Naná!

***

Most pedig felemelem a fenekemet, s némi kávéval megtámogatva megyek, megsütni a piskótalapokat a kastély-tortához. A gond az, hogy nagyon-nagyon előttem van, hogy majd milyen lesz, és milyen poénosan lesz díszítve, tele vagyok ötletekkel - de tudom, hogy az agyamban lebegő kép és a valóság nem szokta fedni egymást. Azért drukkolok, hogy szép legyen, s örüljön majd neki Jennifer, a hatéves.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kolléganőm is szokott csinálni, de nekem valahogy nem megy ez a pepecselés vele. Mármint a szörppel. Ahhoz képest túl hamar elfogy. :)
Kata

Pappito írta...

csak a szőrszálhasogatás és a mérhetetlen tudománytisztelet miatt mondom, a cukor a vízben oldódik és nem olvad.
Igaz mindkét esetben megváltozik a kristályszerkezet, de a szolvatáció során (ha az oldószer víz, helyesebb ahidratáció kifejezés) teljesen másképp történik, mint amikor energiabevitellel felbontjuk a rácspontok közötti kötéseket.

ennyit a tudomány és technika világából mára :)

kisrumpf írta...

Hadd ne osszam meg veled a kémiajegyeimet gimnáziumi korszakomból :-(

Javítom!

Rita írta...

Móni, elküldöm neked a mi bevált receptünket:
Bodzaszörp (ital)
15-20 virág fej, a lehető legrövidebb szárral
1 kg cukor
3 dkg citromsav
1 ek 10%-os ecet
2-3 citrom vékonyra felkarikázva
csipet só
Annyi hideg, forralatlan csapvíz, amennyi az 5 literes üvegbe belefér, miután mindent hozzávalót beletettél.
Ha nem tetszik a só és az ecet, szerintem elhagyható,
Jól felkeverni, majd kb 3 napig érlelni, naponta egyszer megkeverni., a végén átszűrni.
Ez egy Frank Júlia recept módosított változata, évek óta így csinálom.
Tartósítószert elvből nem teszek soha semmibe.
Egyszerre mindig 2 db 5 literes üveggel csinálunk, ebből 5-6 db 1,5 literes kiürült vizes palackot lehet megtölteni. Hígítva fogyasztható. Hűtőben kell tartani, és le is lehet fagyasztani.
Persze ezt nem tudod eladni pont ezért, mert nincs benne tartósítószer, de magatoknak, sokkal egyszerűbb így csinálni, mint amit leírtál. Én egész télre fagyasztok le, olyan, mint frissen, mindenki szereti nálunk.
A fagyasztott változatot szoktam úgy csinálni, hogy dupla virágot és cukrot teszek bele, akkor jobban kell hígítani, de kiadósabb, citromot meg tehetsz bele fogyasztáskor is.

Kipróbáltam régebben a szörpöt is üvegben, de sajnos nekem felforrt, beborítva minden alatta levő polcot, úgyhogy soha többé.
kicsit hosszú lett, lehet, hogy az e-mail jobb lett volna, üdv Rita

kisrumpf írta...

Köszönöm a receptet. Emlékszem, nagyim rakott bele valami tartósítót, ő is hasonló mennyiséget rakott el nekünk télire. De abban félelmetes mennyiségű cukor volt.

Bár az uram szívesen inná, a cukortartalom miatt inkább eladom ezeket a szörpöket. Ráírom a "lejárat" dátumát, így nem köthetnek bele, ha később, ne adja Ég, megerjedne. Itt a lekvárfőzésen kívül nem divat semmit eltenni-tartogatni télire, így azt remélem, a vásárlóim hamar megisszák ezt is, és nem várnak el tőle hosszú életet.