"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Elnézést, amiért mindenki sikerrel ráhoztam a frászt... Elég vad képek cikáztak a fejemben a hétvégén, de szerencsére - lelövöm a poént -, semmi bajom. Ez az elmúlt 6 óra alatt derült ki. Azalatt megjártam a háziorvosomat, illetve egy újat, mert a megszokott nem ért rá, csak a munkatársa. Ő (Dr. Kelly, fiatal szőke nő), kellően ümmögött és ámmogott, amikor előadtam a drámámat. Megnézett mindent, szemembe bele világított, szemfenékvizsgálat, egyensúlyvizsgálat, hol itt ütögetett meg a kis kalapácsával, hol ott. Mindenem működött. A zsibbadás és főleg a beszédösszekavarás zavarta, de végül annyiban maradtunk, hogy nem talál bennem semmi hibát, ellenben továbbküld egy a közeli kórházba, ahol - ha fizetek, mint a katonatiszt -, remek ellátásban lesz részem. Az általa írt levélkével mentem az ottani ER-hoz, vagyis itt az A+E-hez (Accident and Emergency-hez), ahol megint csak alaposan kikérdezett egy nővér, először főleg a biztosításom részleteiről, s csak azután a problémámról. Hogy hú, mi...

Mavis (p.k.) sms-e, ma délelőtt jött: "Sorry 2 say Alison died this am." Vagyis Miss Hall meghalt ma reggel... De megérte még a százat! Megsirattam. A kötött babája , Betty emlékeztetni fog rá mindig.

Míg mi itt viritykolunk Magyarországon, és erdélyi utazást tervezgetünk, addig a rokonék dublini kirándulása - alaposan összeszervezve egyikük gyermekének szintén dublini felbukkanásával - hála a kimondhatatlan nevű izlandi vulkánnak - kútbaesett. ( Emlékeztetőül ). V. egyik, éppen üzleti úton lévő olasz munkatársa Japánban rekedt... Rokonaink tehát szomorúan lemondtak az ír tavasz élvezetéről, pedig utazásunk előtt mindent kiírtam kis post-itokra a konyhában, Trish-t riasztottuk, autóbiztosítást átírattuk, jobbára takarítottunk is, a tiszteletükre, kulcsokat átadtuk, buszokat elmagyaráztuk -, s most szegények mennek a horvát tengerpartra, mert a szabadságot már nem lehet visszamondani. Majd megpróbálnak eljönni ősszel. S hihetetlen, amikor az ember azt olvassa, hogy "vulkánkitörés miatt Budapesten rekedt pár Írországba autóval indulót keres"... *** Közben ültem Aston Martin Vantage-ben, sőt, elautóztattak benne Érdre, de erről majd máskor. Amikor majd a képeket is fel tudom ...

Kora reggel sajgó fej ébresztett, gyanús fájás lüktetett a bal szemem mögött. Hm. Eddig a jobb mögött szokott felbukkanni az időváltozás okozta migrén, most balról támadott. Ez új. Hallottam, hogy kopog az eső odakint, megnyugodtam, remek, erre szokott elmúlni a migrén. De most nem múlott. Így a tea mellett két Excedrin-nel kezdtem, ami kellemesen zsibbasztott tíz perc után. Készen álltam a mai napra! Mostanában grapefruit-ot eszem reggelire, másod-harmadnaponként. Valahogy megkívántam az ízét. S valóban, jól esik, hogy olyan friss, olyan lédús, szép sárga... Vitaminhiányom lenne? Eddig úgy tartottam számon, mint egy ehetetlen gyümölcsöt, amely rendszeresen szembeköpi az embert, kanalas támadásra fröcsköl, merev foltot hagy a tiszta pólón, és összeragasztja az ember ujjait. De - háziurunknak hála - találtam egy helyes kis eszközt az evőeszközök között, ívben meghajlított, recés szélű grapefruit-kanalazó-vágó kézi szerszám, amiről korábban kiderült, hogy remekül használható chili kimago...

Tegnap a rádióban hallottam az Oscar-díjra jelölések sorát. Még ünnepek idején kaptam egyik olvasómtól, Ágitól egy üdvözletet, amihez oda volt linkelve az ír Brown Bag Films rajzstúdió által készített "Granny Grimm" karácsonyi üzenete . Ami nagyon tetszett, így aztán megjegyeztem a stúdió nevét. S lám, tegnap hallom, hogy Granny Csipkerózsikáról szóló meséje Oscar-jelölést kapott! Well done! Itt meg lehet nézni, de szerintem nem éppen érzékeny gyermekszemeknek-, és füleknek való :-) *** It's official, ahogy errefelé mondják: a telepnek saját fácánja van. Ma reggel fordult elő harmadszor, hogy az előkertünk előtt, a kissé megemelt járdán végigsétált egy fácánkakas. Korábban a szállítások idején, kora reggel láttuk egyszer, de most 9 óra volt, tehát mondhatjuk, hogy fényes nappal volt (kis túlzással), de ez a fácánt nem zavarta. Kétszer is utána mentem megnézni, hogy hová megy, mit csinál. Elsétált a háztömbünk előtt, gondosan ellenőrizve a járdát, felcsipegetve az ehetőne...

A míting valóban nem volt hosszú. Fél 10-kor indultam haza a nagy szélben. Gratuláltak, amiért a múltkori maratoni vita részletezését sikerült három mondatra redukálnom a jegyzőkönyvben :-) Azt is megkérdezték, akarom-e tovább csinálni a kávékuckót. Igenlő választ adtam. Megbeszéltük még a vészesen közelgő Harvest Supper részleteit is. Szokás szerint 9-10 lelkes tagon múlik a rendezvény. Nem, tizeneggyen, mert az uram is segít, noha nem tag. 6 adag zöldséges lasagnát kell készítenem, az esetleges vegetáriánus vendégeknek, és mi szolgáljuk fel a teát/kávét a vacsora után, és a kávéhoz a kis sütiket is én vállaltam el. Eddig 28 jegy fogyott. Lesz valamilyen csirkés és valamilyen marhahúsos étel, főfogásként, rizzsel és főtt krumplival. S különféle desszertekkel, mindenki olyan desszertet csinál felajánlásként, amihez amihez kedve van. (A hozzávalókat fizeti a piac.) Egy jegy 20 euró, amiért a vacsora és egy pohárka bor is jár. Remélem, jön elég vendég ahhoz, hogy ne kelljen szégyenszemre...

Odakint a szél néha jó nagyot lendít a madáretetőn, esik is, az óraátállításnak és a komor időnek köszönhetően már délután 3-kor lámpát gyújtottam a vasaláshoz. S ma este piaci míting is lesz, talán nem lesz hosszú, a vitára, hosszas elemezgetésre mindig hajlamos Patricia nemrég telefonált, hogy "nem tud jönni". Erős gyanúm, hogy még a múltkori hosszas vita miatt duzzog, s azért nem jön. Már nem is kávézik a többiekkel, ahogy eddig szokott, a piac ideje alatt. Sebaj, így talán rövid és lényegretörő lesz a míting, nem fogjuk feleslegesen taglalni a dolgokat. Múlt szombaton a piacon nagy sikert aratott a chocolate crackles. 27 darab fogyott a 30-ból. Amivel jól pofára estem, az a mézes szelet volt. Egy magyar karácsonyi szakácskönyvből származott a recept. Mandulával, fél koktélcseresznyével van díszítve minden szelet, nagyon csinosan néz ki. Amikor egyszer lakóbulira vittem a kávézó épületébe, öt perc alatt elfogyott az egész tepsi, most a piacon egyet sem (!) adtam el. Az a d...

A kávé nem sokat segített, a második fejfájáscsillapító már igen. Önmagamat is felülmúlva dolgoztam, dudolászva, jó ütemben. Mielőtt beautóztam Dublinba, dobozoltam-csomagoltam néhány tortát. Miss Hall-ét is, márt várt rá az igazi tortadoboz, fehér, összehajthatós. Amikor hűlőhelyéről az asztalra raktam a tortát, s jobban megnéztem a lámpafénynél, le kellett ülnöm. Teljesen kicsapott rajta a vaj, ikrásodott, vagy mi a szakszó, egyszerűen nem lehetett letagadni, hogy ezzel itt baj van. Semmilyen "szpesöl effekt"-nek nem lehetett volna elsütni azokat a gombostűfejnyi apró zsírgöböcskéket, amik a minták között lapultak, és a rózsák körül tömörödtek. Kicsit sóhajtoztam, majd bőgtem a torta felett, végül úgy döntöttem, hogy új bevonatot csinálok. Miss Hall-t szeretem, tisztelem, nem állhatok elé egy elszúrt tortával a nagy napon. Lekapirgáltam a torta tetejét, s amennyire lehetett, az oldalát. Szívesen készítenék egy közelit a zsíros masszáról (még megvan), de a telefon nem elég h...

Odakint olyan sötét van, mint novemberben, délután 4-kor. Amúgy este fél 7. A felhők a fák tetejét súrolják, és egész nap villanyfénynél dolgoztam. Most is szakad, minden szottyos, a primuláim teljesen átázva, szétvert virágfejekkel kornyadoznak, úgy terülnek szét a cserepekben, mint járdán a vizes papírzsepik. Nekik már véget ért a tavasz. Ma buzgón előre sütöttem, amit csak lehetett. Péntekre két tortamegrendelésem van, illetve csak egy van megrendelve, a másik felajánlás a részemről, Miss Hall, piaci társunk 99. születésnapjára. Csokoládétorta lesz, természetesen, abból egy vékonyka szelet is elég, s remélem, sok otthonbeli társát meginvitálja majd egy falatra. Az elnökünk, Betty elhozza Miss Hall-t a piacra az otthonból, így mindenki fel tudja ott helyben köszönteni. Még kártyát is kell vennem... Betty lelkére kötöttem, hogy ha Miss Hall megint köt egy babát, azt foglalózza le nekem. Látni kellene azokat a gyönyörűségeket, amiket köt. Egyenletes sorok - mintha gép hurkolta volna ők...