CRC
Avagy: " The baker who likes Japanese whisky and her husband who weeps with gratitude" Nevetgélek itt magamon... ugye, azt igértem, nem lesz ez a blog misery memoir, erre másról sem írok, csak hogy mi történik a nyizige testemmel. Mindig is szerettem kiírni - kibeszélni - magamból a történteket, a régi, már leszedett blogomban is, úgyhogy a tavalyi utazási kalandok folytatására várni kell. Nem utolsósorban azért, mert a mostani fáradtságomra az eredendő lustaságom is rátesz egy lapáttal: a beszámolókhoz naplót kellene olvasni, fotókat válogatni... Könnyebb leírni, min megy egy át itt egy ALS-es beteg. Ki tudja, talán még hasznos is lehet valakinek, s nemcsak aggódó érdeklődést (kiváncsiságot?) generál. Amivel nincs semmi baj, sőt, nagyon jólesik a figyelem. A legutolsó eseményként múlt hétfőn Clontarf városrészben volt jelenésünk, a Central Remedial Clinic-nél. Majdnem egy órás az autóút oda is. Kellemes városrész, igazi leafy suburb a tengeröböl mentén. Azért mentünk, hog...