Bejegyzések

Willie kakaója címkéjű bejegyzések megjelenítése

Pénteki hajrá

Kép
Az uram már repül, villámlátogatás, Budapesten, a mamája születésnapjára utazik haza. A csomagvizsgálatot végző hölgyike és a kollégája úgy el voltak foglalva a tegnap esti parti kitárgyalásával, hogy simán átengedték a meglepetést, amely két zokni között rejtőzik az uram csomagjában. Éljen! Még nem értem rá aggódni, hogy mi lesz velem hétvégén egyedül, mert már reggel óta gyötör a fejfájás, ami még jó jel is lehet, mondjuk a 3 napos eső után melegedés jön és esetleges napsütés...? *** Igen büszke vagyok, és nem is. Először is, a napraforgós tortám, amit a kávézó rendelt, olllyan szép lett, hogy csuda. Főleg azért lett szép, mert kivételesen két adagnyi írós-vaníliás tésztát öntöttem bele, magas lett, az oldalán lévő minta is szépen látszik. (Nigella-recept, naná!) Sült is vagy 70 percet! S most olyan alaposan kivajaztam-liszteztem a formát, hogy sehol nem ragadt bele a tészta, egyszerűen fantasztikusan néz ki. Majd ha leszórják a szirmait porcukorral, még szebb lesz. Ma este szállítom...

Előkerültem a paplan alól

Két napig nem csináltunk mást, csak aludtunk, ettünk,olvastunk, tévéztünk, aludtunk és ettünk megint. A kissé oroszlánszagúvá vált hálószobát majd nagyon alaposan át kell szellőztetni, mert a gondosan kipusztított penészfoltok félelmetes gyorsasággal tűntek fel megint az egyik sarokban. Nem tudom, miért, de reggelente csöpögősen nedves a kerti ajtó, belülről, ugyanakkor a szellőzőket nem tudjuk éjjelre nyitva hagyni, mert megfázunk. A nappaliban még istenes a helyzet, dolgozik a párátlanító, lyuk is van a falon (szellőzőnek álcázva), de ott is penészesedik némelyik ablak kerete, sűrűn kell tisztogatni. Hiába, az ír építészet csodája. (Apropó, az építészetről jut eszembe, közvetve, hogy az uram múltkor azt mondta, ha majd a "magunkéban" leszünk - whatever that means - lehet macskám. Colin. Ahhoz képest, hogy a múltkor még egy ilyen felvetésre a "Nem! Nem! Soha!" kiáltással válaszolt, ez nagy előrelépésnek tekinthető. Úgyhogy vénségemre - mert előbb nem látok esélyt a...