"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Az ilyen pillanatokért szeretem ezt az országot. A lakóit. A humorukat. S hogy - mint a felvételből kiderül - itt is akadnak még olyanok, akik annyira büszkék a cégükre, a munkájukra, hogy úgy gondolják, az általuk készített termék világraszólóan fontos, nem lehet meglenni nélküle, költözzön akárhová is az ember. Virtuális poháremelés Mick-re, a Tayto -tól. http://www.youtube.com/watch?v=MNSIV_nDeMo (Ugyan feliratos, de jó angoltudás mindenképpen ajánlott a felvétel megtekintéséhez. S némi jártasság sem árt az ír kultúrában, a köznapi nyelvezetben.) (Amúgy az egész műsor fergeteges, Dara O'Briain humorát bármikor, bármilyen mennyiségben képes vagyok elviselni. Az csak egy külön bónusz, hogy az illető Bray-ből való :-))

Mivel is foglalkozunk a napokban? Főleg bosszankodással. A szokásos ír ügyintézésnek hála (csigatempó), több napos késéssel megtudtuk, mintegy véletlenül, hogy a városban a "tanács" augusztus 8-án kiadott egy közleményt - nem, nem kiadott, felrakták a weboldalukra, hátha odatéved a polgár -, hogy az ivóvíz nem megbízható, forralni kell: http://braytowncouncil.ie/media/Boiling%20Notice.pdf Mondom, egészen véletlenül, más ügy kapcsán tudtuk meg, egy szintén telepi lakótól. Nem hallottam róla semmit rádióban, nem láttam semmit az újságokban. Mára telefonhívást terveztem a "tanácshoz", hogy miért nem hirdetik ezt hatásosabb módon, úgy, hogy minden, internettel esetleg nem rendelkező polgár is tudjon a dologról. Mielőtt, mondjuk, megbetegszik a gyereke. Ha, orvul megelőztek! Ma, négy nappal a fenti figyelmeztetés kiadása után az újságban is megjelent, hogy probléma van a vízzel. Szavam nem lehet, folynak a dolgok a maguk medrében, ha lassan is. Sőt, nem csak a dolgok fol...