Fele remek, fele pocsék...
Lassan végére érünk az évnek, és így ismét felbukkanok a mézeskalácsházak és sütemények alól. A piac felé nem volt valami produktív ez az utolsó hónap, el voltam foglalva a céges megrendelésekkel és a házakkal. Semmi karácsonyit nem csináltam a piacra, kivéve a kekszeket, amibe karácsonyi motívumokat nyomtam az új mintázóimmal. A mintázókat amolyan támogatásként vettem, egy lengyel családi cégtől, amelyik fenyegetve érezte magát az amerikai vámoktól és postai költségektől (nagy piacuk volt az amerikai), s az európai támogatóikhoz fordultak a fennmaradás érdekében, kedvező árajánlatokkal. Aminek nem lehetett ellenállni... Ezekkel a fakockákkal, a beléjük lézerrel vágott szép, részletes mintákkal nagyon szép sütiket lehetett csinálni, de pár zacskónyira futotta csak. (No, majd jövőre, mondom megint...) Mert igen, nyugodtan lehet nevetni, most sem sütöttem előre. Nem, nem babonából, egyszerűen lusta voltam hozzá. Volt többszáz sütire szóló megrendelésem, nem is egy, tehát volt elfoglaltsá...