"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Sajnos, az Anyák napi szívekkel úgy pofára estem, hogy csuda. Fogalmazzunk úgy, hogy az érdeklődés irántuk mérsékelt volt. Tegnap a húzós munka után még lelkesen pirosoztam a maradék szíveket, lélekerősítőnek Cseh Tamás énekelt nekem, és egy kései kávé adta a löketet. Szépek lettek, főleg celofánosan, szalaggal. Erre összesen hármat adtam el. Illetve ötöt, mert a főnököm is elvitt egyet a mamájának, és egy ismerőse is. A kávézóban, Facebook-on is meg voltak hirdetve egész héten, a kutyának sem kellettek... V. viccesen megjegyezte, hogy biztos van valami babona, vagy szokás, amit nem ismerek, és azért nem fogy, mert - mittudomén - a fehérrel kiírt szív bajt hoz a tulajdonosára. Úgy elkeserített a kudarc, mint amikor Limara aszalt szilvás sütije "bukott" meg, mert - amint kiderült - az aszalt szilvát itt egészségügyi panaszok (= szorulás) gyógyszereként ismerik, hogy sütni-főzni is lehet vele, az már idegen, az már... olyan jujj. Én pedig biztos voltam benne, hogy az egzotikus ...

Egyelőre beteget ápolok - V. kiadós megfázással jött haza Japánból. Nem sikerült valami fényesen az út, már ami a privát részét illeti: mire mehetett volna várost nézni, már az ágyat nyomta. De azért az azt megelőző napokban hősiesen megkóstolt néhány ismeretlen tengeri herkentyűt, s volt szerencséje egy wagyu marha szelethez is. Azt mondta, fura egy nép. Szeretik sok kis bizbasszal felcsicsázni a telefonjaikat, nem csak iskoláslányok, de felnőttek is. S nagyon-nagy tisztelettel üvezik az időseket. Hozott nekem Maneki Neko-t is, az egyik (aranyfüsttel a fenekében - nem viccelek!) a mobilomon lóg, a másik, nagyobb, az ágy feletti polcról integet. Ez utóbbinak saját kispárnája van a feneke alá... Most ott van, aztán majd átkerül egy kevésbé feltűnő helyre, mert az uram nem bírja a képét. Betegápolás közben belekezdtem az első t ényleg csipkes álba. A fonal leheletvékony, mohair. Remélem, lesz olyan szép, mint amit Limara kötött. Ugyanazzal a mintával dolgozom, a Knitted lace of Es...

Reggel elvittem a sütiket a Marlay Park-ba, szép sikerük volt, az imént hívott a councillor, hogy megköszönje a munkám (ah), s elmesélje, 3 óra alatt 2000 eurót gyűjtött össze a Children's Sunshine Home és a LauraLynn alapítvány részére. Az egyik alapítvány súlyosan beteg gyermekek otthonát tartja fent, a másik az első gyermek hospice megépítésén fáradozik, Leopardstown-ban. A rendezvény magában a Marlay House-ban volt, amit nem láttam még belülről - de a parkot már ismerem. A Marlay Park gyönyörű, mindig az, a kilátást a hegyek felé nem is tudom leírni. Tele volt kutyasétáltatókkal, reggeli edzésüket végző futókkal, párosával baktató nőkkel, némelyikük komoly kifejezéssel, egyenes háttal rótta az utakat, előre-hátra lengetve a karját: brisk walking-oltak. Ilyen csodás parkban öröm a testedzés. Csináltam pár fotót a Marlay House melletti udvarról, ahol szombatonként egyébként piac van, illetve van ott egy-két kis műhely, ahol kézművesek árulják a dolgaikat. Amikor Sandyford-ban l...