Kedves Emese és Laci!
Tegnap történt meg először a két sűrű hét után, hogy álltam tanácstalanul a szoba közepén, s azon gondolkodtam, mit is csináljak? Mert nem volt semmi kötelező program, nem volt előírva száz süti megsütése - de szemrehányóan nézett rám a kosárnyi vasalnivaló, és a padló is erősen felmosásra szorult. Így aztán néhány korábban felvett film segítségével kivasaltam a halom nagyját, mostam egyet, felmostam a padlót, és még maradt idő olyan világi hívságokra, mint újságolvasás, és egy borkorcsolya-recept kipróbálása. A készített tortákról pozitív visszajelzéseket kaptam - mármint minden olyan megrendelésről, ami nem a kávézón keresztül ment. Sean Murphy-nek igaza volt, a minőségi termékkel lehet igazán sikert aratni. Érdemes volt a drága, ám remek minőségű csokoládéval bevonni a 25-25 főre szóló tortákat. Amikor átemeltük a dobozokat a megrendelő kocsijába, a hölgy elámult, micsoda illatfelhő csapta meg az orrát. Aztán később kaptam a telefonhívást, hogy nem csak kinézetre, de ízre is csodása...