Egyedül
V. ma este jön haza rendes budapesti látogatásáról, apósom születésnapi ünnepéről. Amikor kivittem a reptérre szerdán, s - egy alapos bevásárlás után - hazaértem, olyan, de olyan eső szakadt le, jégdarával keverve, hogy csuda. Örültem, hogy mindketten megúsztuk a pocsék időben való utazást. Alig tudtam bementeni a kocsiból a szatyrokat, úgy esett. Ez nagy megdöbbenésemre nem gátolta meg a mellettünk lévő fiúiskolát, hogy testnevelés órát tartsanak a pályán a fiúknak. Lehallatszott a kiabálásuk a telepre, s csak fél órával később lett csend, addig ebben a zimankós időben kint sportoltak, sortban, rögbipólóban... Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem lett tömeges megfázás a vége! Láttam már szakadó esőben focizó srácokat, de 5 fokban?? A csendes hétvége nekem főleg piacozással, munkával telt: 200 kisütött, habosra dekorált kis felhőcske süti várja, hogy rájuk rajzoljak egy mosoly és egy kis kék X-et. Egy beteg gyerekeket kórházi tartózkodásuk alatt szórakoztató, önkéntesekből álló csop...