"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Tessék, már november van. Ami hideg szelekkel, nagy, átvonuló, igazi leszakadós záporokkal, és a "na még egyszer, csak azért is" lendületével virágzó rózsákkal, virágokkal érkezett. S V. megtaknyosodásával, aminek gyógykezeléséhez főztem a zsidó penicillint, vagyis a vödörnyi csirkelevest, bőségesen zöldségezve.  Reggel hideg van, délben napsütés, néha, az esők szünetében vakító színekkel szemet bűvölő szivárványok.  Az óraátállítással elérkezett az első "sötétben megyek-jövök" napja is. (Erről majd feltétlenül akarok írni egy szösszenetet, hogy milyen pénteken korán odasétálni/autózni a munkahelyemhez, s milyen eljönni a bezárófélben jövő Camden Street-en, hazafelé.) Voltak már kesztyűbe, sapkába burkolózott reggelek. Az Üzem elé menetrendszerűen odaszálló galambok most is jönnek a maroknyi napraforgómagért, maradék scone-ért, de ők a fény szerint kelnek, így most már akkor ott toporognak, amikor megérkezem.Így a reggeli rutin a villanyok/sütők felkapcsolá...

Egy újságban találtam ezt a verset, kivágtam, mint ahogy mindig kitépkedek, kivágok minden cikket, ismertetést, ami tetszik. Hogy került a receptgyűjteményembe, az Üzemben, nem tudom. De amint ma egy receptet kerestem, a kezembe került. Halottak napján, talán nem véletlenül. Joys That Sting "Oh doe not die," says Donne, "for I shall hate All women so." How false this sentence rings. Women? But in a life made desolate It is the joys once shared that have the stings. To take the old walks alone, or not at all, To order one pint where I ordered two, To think of, and then not make, the small Time-honoured joke (senseless to all but you); To laugh (oh, one'll laugh), to talk upon Themes that we talked upon when you were there, To make some poor pretence of going on, Be kind to one's old friends, and seem to care, While no one (O God) through the years will say The simplest, common word in just your way. CS Lewis