"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

... makes Jack a dull boy." - tanultam még anno Londonban, bébiszittyó koromban. V. tavaly kapott a kollégáitól egy bónt a születésnapjára, amit szállodai tartózkodásra lehetett beváltani, így, hogy le ne járjon, lefoglaltunk egy egyestés tartózkodást egy szállóban. Nem nagyon lehetett válogatni, a legtöbb kinézett helyen nem volt hétvégén hely, így V. addig keresgélt, míg megállapodtunk Cahir egyetlen hotelénél .  Miért éppen ott? Cahir-től (ejtsd: Kehr) nem messze van a Swiss Cottage nevű aranyos kis ál-paraszti házikó, s oda egy folyóparti sétaút vezet, 2 km-es, tehát nem egy kimerítő távolság. Amióta egyszer ott voltunk, s egy vörösbegy némi gyanakodó szemlélődés után megcsípte a kisujjamat, amit kukacként mozgattam előtte, azóta visszavágyom: vagyis egészen pontosan az volt az álmom, hogy végigsétálunk a sétányon a folyó mentén. Vagy a másik, hogy V. horgászik, én pedig kötögetek mellette. Nyugdíjas korunkban. Ez  utóbbira még várni kell, de most meglesz a séta! ...

Nagy újság van: Popsika eladó. Folyamatosan nőtt az a lista, hogy mi mindent kellene rajta javítani, szépíteni, modenizálni, s bár nálam bölcsebb emberek azt mondták, ez V. hobbija, fogjam fel a fontosságát, én csak azt láttam, a kocsival mindig lenne valami tenni-, vagy javítanivaló, mindig volt valami . Persze, a segítségével találkoztunk hasonlóan megszállott emberekkel, elmentünk autós találkozókra, fotózkodtunk szép vidékeken... S átutaztunk vele kétszer is Európán, s az élvezetes utak során - még a szerelő meglepetésére is - kitartott, nem hagyott ott bennünket sehol.   A francia Alpokban, sülzanótsárgán Popsika San Marino legtetején, tavasszal, alkonyi árnyalatban Ellenben két hete megmakacsolta magát, otthagyta V.-t egy autós találkozó színhelyén, nem kis felfordulást okozva. Bár van biztosítás ilyen alkalmakra, mégis elég problémás egy hétvégi napon összeszedetni az autót, a biztosító feltételeivel. Bevontatni, szereldét keresni: milyen közel vann...

Most már annyi mindennel vagyok adós - emaileken kívül is -, hogy csuda. Van egy félkész írásom Myrtle Allen-ről és az ír konyhaművészetet megváltoztató szakácskönyvéről, nem tudom, mikor fejezem be... Vannak kiválogatandó és felrakandó fényképek.... s emellé az Élet, nagybetűvel, a Munka, szintén nagybetűvel... Ma reggeli fegyvertényem az volt, hogy megkötöttem az autóbiztosítást Julie-ra, így most már nemcsak az én nevemen van, de én vagyok a fő biztosított is. Persze, nem vagyok olyan kőkemény és határozott, mint az uram, így a simabeszédű ügynök rábeszélt valami extra biztosításra, hogyha bármelyikünket baleset érné, akár kocsival, akár azon kívül. Szerencsére az elrebegett halványka igenem csak 30 extra euróba került, s remélhetőleg az uram ezért nem harapja le a fejem. A Munka terén annyi változás van, hogy ugye, Miceál felmondott. Sokáig, távozása napjáig azzal kábított minket, hogy egy új, brazil grillbárban lesz manager, aztán amikor kezébe nyomtuk a búcsúajándékot, c...