"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

S lám, máris eltelt az első két hét, lassan visszarázódom a rutinba, koránkelésbe, próbálom feldolgozni a változásokat, újra rendszert teremteni magunk körül. Most balról az ablakjavító emberek, Darren és David csiszológépének zümmögésnek nem nevezhető hangos morgása hallatszik, jobbról, az ablakon át a fűnyírógép zaja... Ideális állapot blogoláshoz. Az ihletet időnként hangos reccsenések törik meg, amikor valamelyikük lefeszegeti a régi keretet az ablakról. Elvileg ma, sokéves várakozás és reménykedés után pótolják, csiszolják és lefestik az új, eddig szorgalmasan beázó kereteket. V. két hete dolgozik a Félmellűnél, egyelőre a betanulás időszaka tart, még fura neki az akadozó tömegközlekedés, a kantin hiánya. Azt már kitaláltuk, hogy legjobb, ha reggel elautózik velem a villamosmegállómig, lerakjuk a kocsit, aztán Dublinban egy megállóval lejjebb leszáll, mint én, végigballag a Grand Canal partján, s tíz perc alatt ott van az irodában. Hazafelé pedig busz, amivel eddig nem sok sz...