"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Mondanom sem kell, a szabadság előtti hetek sűrűre sikerednek, még úgy is, hogy szokás szerint nem kezdtem el előbb sütni, dekorálni, s nem sikerül a sok összegyűjtött tervet megvalósítani. De az idén két olyan megrendelésem van, ahol a kliens inkább lefagyasztja a sütijeimet, de nekik kellenek akkorra, amikor éppen távol leszek. Tegnap a csodás napsütésben arcot süttettem, madarakat bámultam, és elültettem - baráti tanácsra, porrá tört tojáshéjjal dúsított talajba - a paradicsompalánták felét. Ezeket elutazás előtt a közösségi kiskert kapja meg, három-négy pedig a mini fóliasátramba kerül. Őket már szoktatom a kinti éjszakázáshoz.  *** A mai nap maga volt a tökély. Először is, korábban ébredtem, mint szoktam, aztán a villódzás és a fejfájás-kezdemény is hamar elmúlt, talán azért, mert most nem volt annyira napos az idő, mint múlt héten. A ráérős reggeli után elautóztunk északra, a Saggart szélén lévő Avoca parkolójába, találkozni a többi Alfással. Sajnos, Böhöm és új...

Minden ablak nyitva, friss és már igazán tavaszi a levegő. Kint a közeli madárszólamokat távoli rendőrautó-vijjogás színezi, meglepően gyakran előfordul ez. Kis városunkban vannak problémák, drog, főleg, szerencsére naivitásom, és a helyi Facebook-ról való leiratkozásom segít abban, hogy ezekről ne tudjak.  Tegnap este rövidet sétáltunk a környéken: virágok, virágok mindenütt. Virágzik - és messze illatozik kissé citromos illatával - az észak-afrikai vadászribizli. A magnóliák. A tulipánok, pár kertben megcsodált fák, mimózaszerű, puha, bolyhos, sárga virágfüzéreikkel. Kéklik a fürtös gyöngyike és a jácint. Nálam is hajt a klemátisz - s éppen most egy vörösbegyre látok, amint a főtt krumpli maradékát csipegeti fel a táljukból, a klemátisz hajtásai között. Az mindenesetre örömteli hír, hogy a húsz éve tervezett, "lógva hagyott" bevásárlóközpont végre szabad utat kapott. Lesz benne kávézó, mozi, számos bolt, többszintes parkoló. Most már csak azon rettegnek a helyi üzl...