"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Miután elolvastam Edmund De Waal remek könyvét (Hare with the amber eyes), sokat nézegettem a weboldalán azt a párat a 264 netsuké -ból, miniatűr szobrocskából, aminek történetét (családja történetével együtt) a könyvében megírta. Mindig is nagy rajongója voltam az apró, kézbe simuló mütyüröknek, s rémlett, hogy láttam én már ilyen netsukét, csak nem tudtam még, hogy így hívják. Mégpedig Dublinban, a Chester Beatty Library -ban láttam, ami az egyik kedvenc múzeumom. Már nem emlékszem, kivel jártam ott először (Botond?, anyósomék?), de a kelet-ázsiai tárgyakat, metszeteket bemutató termekben volt egy kis golflabda nagyságú faragvány, ami három, egymásba fonódó patkányt ábrázolt. Ez maradt meg bennem legjobban a múzeum kincsei közül. Amióta elolvastam a könyvet, meg vagyok róla győződve, hogy az egykor látott faragvány egy netsuke. Bíztattam V.-t, menjünk, nézzük meg. Ő még úgysem járt arrafelé, itt volt a nagy lehetőség. Gondosan tájékozódtam, nyitva vannak-e vasárnap, hol lehet a köze...