"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Az első teljes munkahét reggele Zajosék igen zajos veszekedésével és a kertész levélfújójának zajával ébresztett minket. Tovább aludtunk, mint szokás, ráérős keléssel, mert V.-t leterítette valami egynapos influenza-szerűség: láz, végtagfájdalom, szédülés, nyomott hangulat - hétvégi kimozdulásunk helyett ágy, olvasgatás, s rengeteg tea volt műsoron. Mára már jobban van, kivett egy nap betegszabadságot, de azért rajta tartja szemét a munkahelyi történéseken és még egy confcall-ba is beszállt. Odakint a szokott felhős ég, hideg szél fúj, valahogy sehogysem akar kisütni a nap. A mosógép a konyharuhák tömegével bajlódik. Holnaptól már sűrűbb lesz a hét, megyek fodrászhoz, hogy megint emberformát nyerjek - decemberben nem volt rá időm. Aztán nagybani, fel kell tölteni a készleteket. Liszt, darált mandula, cukrok - már megjött az első érdeklődő email az Üzemtől, hogy áprilisban lenne rendelés, tudom-e vállalni? Toy Story-s dekorra volna időm és ötletem? Barcelonában, Trish-sel beszé...

Tegnap este - miután V. muszájból végignézett velem egy eléggé rossz angol krimit, s megállapította, hogy Idris Elba, az egyik új fekete James Bond-reménység nem jó színész (igaz, nem látta a Wire-ban) -, átkapcsoltam valami emészthetőbbre, hogy ne bosszantsam. Éppen egy észak-spanyolországi kulináris beszámolóra találtunk a Food Network-ön. Hahaha. Majdnem végig olyan helyeket mutattak, ahol jártunk, pl. Asturias, Etxebarri, a vendéglő, amely olyan felemás emlékeket hagyott bennem, vagy a baszk hegyek. Az ételek is ismerősek voltak. A katalán tengerparton bemutatott eszem-iszomnál pedig már néztünk össze, hogy na, akkor így készül az a romesco szósz, amit Barcelonában ettünk a múlt héten, s találgattuk, mi lehet benne. Most kiderültek a belevalók.  Elnyílt a szemünk, amikor kiderült, hogy a Cantabria-ban a csinos szardellás konzervdobozokban lévő kis halakat a gyárban dolgozó hölgyek kézzel nyírják formára, és igazítják tetszetős mintára, s korántsem gép pakolgatja őket. S h...

Boldogat, egészségeset, stresszmenteset, távol politikától, gyomorsavtól, gondoktól - kinek mi a legfontosabb. Mostanában hajlok rá, hogy csak egészség legyen. Úgy gondolom, a többit meg tudjuk oldani, mert az rajtunk múlik. A telep még tele karácsonyi fényekkel, és focizó gyerekekkel. A mi esőtől foltos ajtónkon alig látszik a belülről felrakott, sok éve szolgáló karácsonyi koszorú. Az adventre kapott gyertyát sikerült leégetni a karácsony előtti napig. Szaloncukor még van a tálban. Sajnos, folyamatosan felhős az ég, s annak ellenére, hogy most már hosszabbodnak a napok, éppen ezért még mindig elég borongós a hangulat napközben. A karácsonyt Barcelonában töltöttük, ahol felhőtlen kék ég, és balzsamos, tavasziasnak nevezhető meleg kényeztetett minket. Sikerült megnéznünk mindent, bár nagy csalódás volt, hogy az a Caravaggio-kép, ami 25 éve olyan nagy hatást tett rám a Montserrat-on lévő bencés szerzet múzeumában, most éppen Hollandiában van kiállítva, érkezésem előtt 13 nappal vit...

Ma adtam magamnak egy szabadnapot, ami azt jelenti, hogy nem "muszájból", hanem úri passzióból fogok csak sütni, mégpedig kókuszos kenyeret, mert a recept nagyon vonzó, s mert azt remélem, hogy esetleg felkerül az Üzemben a reggeli menüre, tósztként, banánnal, joghurttal, mézzel megpakolva. Az eredményről majd beszámolok. Egyelőre ragadós fehér tömbként kel a kenyér Őrnagy úr edényében... Estére csirkeleves fő, kifejezetten ilyen hideg-nedves, influenza-veszélyes estékre való finomság. A V.-nek beígért kovászos rozskenyeret már megsütöttem - mostanában nagyon ritkán marad meg egy negyed kenyér a piacról, már hiányolta, hogy neki nem jut. A "muszájból" sütést megejtettem tegnap, vasárnap, az eredményét leszállítottuk reggel V.-vel, együtt keltünk, együtt autóztunk, s együtt reggeliztünk - ez is hétvégéken fordul csak elő. Aztán megjött a riasztós ember, s beszerelte-üzemelte az újfajta riasztót, míg én diszkréten vasaltam a háttérben, s néha beszélgettem vele....

Itt az elmúlt napokat-heteket a Charlie Hebdo-okozta döbbenet, majd a letargia, valamint a meteorológia által sárga jelzésekkel felruházott erős széllökések jellemezték. Néha a szél mellé mindent ellepő szürke felhőtömeg is párosul, amikor már délelőtt kora esti sötétség teszi morozóssá az embert. S a szélnek köszönhetően hideg is van, mármint itteni hideg, de legalább volt alkalmam párszor viselni a nyakamat tölgyfaderék-vastagságúvá varázsoló kedvenc snood -omat. Ami nem egyéb, mint egy, két végénél összevarrt, a nyakra sálként, vagy a fejre kapucniként húzható, kétrétegű, bolyhos, vaskos kötött holmi. Néha ezzel alszom, mert szeretem a puhaságát. (Olyan macskás...) Legalább ennyi előnye volt a rossz időnek. Egy alkalommal hó is volt, vagyis amolyan hószerűség, ami láttán azonnal megbénult a forgalom, lépésben haladtam a főúton V.-ért menet. Mert természetesen késő délután kezdett esni, és amint besötétedett, le is fagyott. Életemben először megcsúsztam a kocsival, először m...