"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Manci nem az a fajta, akit eső vagy szél elriaszt a vacsorájától, legfeljebb beleül a kosarába, dobozába, s úgy várja, hogy megetessem. De tegnap, amikor Isha, az alaktalan istenségnek elnevezett vihar itt üvöltött a város felett, úgy kellett kioperálnom a búvóhelyéről, s behozni enni. Annyira zajos volt a másfél napig tartó vihar, hogy a kajáért bátor macska nem mert kijönni az ajtó elé. S most nem viccelek vagy túlzok, ez a szél üvöltött. Szomszéd néninél feldőlt a lánya labdáit, sporteszközeit tároló műanyag "üvegház", s néhány cserepe bánta a vihart. Olyan hétvége volt ez, amikor nem mozdultunk ki sehová, újságért is csak kocsival mentünk, mert szakadt az eső, hordta a szél rendesen. Nem csoda, hogy az ez évre kitűzött séta-mennyiséggel erősen el vagyok maradva. Az időhöz képest meglepően enyhe volt az idő, 13 fok, ami ma megint lecsökkent 9-re, de a barométer lassan visszamászott a megszokott mértékre, s most már a fürdőszobai ventillátor sem kínlódik a szél miatt. Ellen...

A biztonság kedvéért most este beszedtem az éppen csak kirakott karácsonyi koszorút az ajtóból, mert holnap reggeltől a Barra vihar fenyegeti a szigetet. Nyugaton nagy szél, hullámok, eső, vörös riasztás, felénk "csak" narancssárga, főleg a széllökések lesznek veszélyesek, és a parti szakaszokat elöntheti a tenger. Egész hétre esőt ígértek, vagyis szürke ég, komor hangulat, igazi melegvizes palackos idő. Ideális dekoráláshoz, karácsonyi zenéhez. A nagy hír az volt a múlt héten, hogy sikerült V. sármjának köszönhetően megkapnunk a 3. oltást ÉS az influenza ellenit is, egyszerre. Nekem égett a fülem, amikor V. rákérdezett a flu jab-re, mert már a Covid-ellenit is soron kívül kaptam, azt hittem, Dr. O'Brien bosszús lesz, hogy még ezt is kérjük tőle, de nem, azonnal rábólintott. Így mindkét karunkba kaptunk egyet-egyet a jóból. Előtte való este véradni voltam (már van donor kártyám, bezony!), úgyhogy három helyen voltam betapaszozva.   Most azért jobban megéreztem az oltást, ...

V. szerinte nem ártana, ha ismertetném az 5-ös szintű lezárásokat, mert ma mesélt róluk egy magyar barátjának, aki meglepődött azok szigorúságán. Tehát: Nem fogadhatunk a lakásban látogatókat, s nem ülhetünk le velük a kertben sem, csevegni. Családon belüli összejövetelek is tiltva vannak. Esküvőre max. 6 vendég jöhet el, az ifjú páron és az esketőn kívül.  Semmilyen beltéri rendezvény nem engedélyezett (pl. ezért sem tarthattuk meg a piac éves gyűlését, ami egyébként ma lett volna). Sportesemények lefújva, csak szabadtéri edzés engedélyezett, egyénileg. Gym-ek, uszodák bezárva.  Misék online tarthatók, csak a pap és aministránsok résztvételével, temetéseken max. 10 fő vehet részt, a ceremóniát levezetőn és a sírásókon kívül. (Ez különösen sújtja az íreket, hiszen általában nagyok a családok, s a temetésekre sokan elmennek, különösen faluhelyen, vidéken. Így nagyon sok temetést online is közvetítenek). Kávézók, kocsmák, vendéglők csak elvitelre vannak nyitva. A "Click and coll...

Éppen Halloween napjára megjött a rossz idő. Már előző nap riogattak minket az Aiden-nek keresztelt viharral, amelyik hozta a nagy szelet, s verte az esőt az ablakhoz éjjel, s eltömte felhőkkel az eget, hogy még véletlenül se lehessen este "kék holdat" nézegetni. Manci a doboza mélyén lapult, szép új piros bolhanyakörvével, amit eleinte fejrázogatva fogadott, de aztán már megbékült a gondolattal, hogy nyakörv került rá. Majd lefújom az ágyneműjét, hogy ott is elpatkoljanak a bolhák. A piacra kissé stresszelve készültünk, mert nagy esőt jósoltak szombatra. Vittem ernyőket, hogy a várakozókat, vagy az épület és az autók között sietőket meg tudjuk védeni, de nem volt rá szükség. Az odaút még elég nedves volt, az utakat végig az éjjel letépett falevelek borították, óvatosan mentem előre a "sárga úton", haha.  Az elnök jókora, nyélre szerelt, feltartható számlapokkal készült, hogy a szélben ne kiabálva kelljen hívnia a következő vevőt (akik közül huszan már nyitás előtt ...

Hogy most az Ellen után következő vihar, a Francis utószele volt-e, vagy valami más, ami a héten meglátogatott bennünket, nem tudom, nem olvastam utána, de a hét nagyobbik felében a dátum ellenére novemberi sötétség és zima volt. Talán egy vagy két napsütéses délelőtt volt egész héten, így az odakint való ruhaszárítás ötletét már régen feladtam, augusztus ide vagy oda. A bokrok vadul hajolgattak jobbra-balra, később rengeteg leszakadt ágat, letépett levelet láttam a gyepeken, s az ablakpárkányra tett konyharuha is megszívta magát esővízzel, amit a délről jövő szél vágott az ablakoknak. Téli sötétség honolt a nappaliban, olyan paplan alá bújós napok voltak, s a nyomott hangulatot csak súlyosbították a rossz hírek. Egyre több a beteg. Jókor ejtettük meg a látogatást Magyarországon. De most már biztos, hogy valami szilikonnal körbe fogom fújni az ablakpárkányt, kívül és belül, mert a múltkor talált lyukakon át - úgy sejtem - bejönnek bizonyos csúszós állatok, behatolnak a lakásba az ablak...

Ezen a szigeten a "hó" szó hallatán automatikusan összerándul az emberek gyomra, s felrémlik előttük a vészhelyzet: bezárt iskolák, megbénult közelekedés, félrecsúszott kocsik a főutak mentén, s kiürült boltpolcok. Legfeljebb csak a hozzám hasonló, négy évszak után ácsingózó kelet-európaiak sóhajtanak örömmel, amikor az első pelyhek keringeni kezdenek az égből. Karácsony előtt pedig mindig megy a fogadás: lesz-e fehér Karácsony avagy sem? A huhogás ment most is, hét elején. Jön a hó, jött a sárga riasztás (ami az "aggodalomra semmi ok"-kal egyenlő), majd narancs-riasztást adtak ki először csak nyugatra, majd az egész országra. A Ciara nevű vihar elvonulása után (s már közeledik Dennis!) megérkezett a hideg, s az ország nyugati felét beporcukrozta a vékony hóréteg, s némelyik hegyes-dombos területen több centi is esett. Leállt az iskolabusz-szolgáltatás, lezárták Sally Gap-et, Wicklow Gap-et, s néhány hegyen átvivő útvonalat.  Idelent a parton ennek a hónak ...

A Ciara vihar dorbézolása után (ami esőkkel, üvöltő széllel, s főleg nyugaton kidőlt fákkal, áramkimaradásokkal, elárasztott partvidékekkel és megduzzadt folyókkal járt, s most havazást hozott a hegyekben) itt most újra csend van, és borult ég. Eső szemereg, de nincs nagyon hideg. A kertet a környező fák letépett levélnyelei borítják, az úton száraz ágak és letépett választási plakátok, de más kár nem esett.  Azt olvasom, Magyarország felé tart, így üdvözletem küldöm vele minden ottlakónak. Remélem, nem vadul el nagyon a helyzet. Tegnap este, amikor elvonultak a felhők, a teliholdat néztem, ahogy a szemközti ház kéményei fölé emelkedett, olyan volt, mint egy gótikus festmény, a közeledő felhőkkel. Szegény sziget, nyugaton még mindig eléggé útjában van a szélnek, el sem tudom képzelni, milyen lehet most mondjuk Skellig Michael-en állni... vagy a Lahinch-i tengerparton... *** Régen írtam receptet. A múlt héten olvastam David Lebovitz Párizsban élő amerikai cukrász rec...

A fenti szép nevek viharokat jelölnek, amelyeknél kiadták/ják a sárga, vagy narancssárga jelzést. Jelenleg Eleanor vonul át az ország felett, szerencsére főleg csak a nyugati és déli részt tépi, bár ahogy jöttünk haza ebédről, eléggé telenyomta a tüdőmet széllel.  Reggel vad eső és szél ébresztett minket az óra helyett, a késés miatt V. úgy döntött, inkább itthonról dolgozik. Én pedig ráérősen zsilipeltem, bár kellene sütni lassan, de azért még az ágyban reggeliztem, hadd legyen még velem egy kicsit a szabadság illúziója. Az elmúlt napokban kettőt sütöttem, elsőként a Moha-féle fahéjas csillagot, annyit csavartam csak a recepten, hogy felére fehér cukormázat festettem fel ecsettel , másik felére ganache-t, azt is ecsettel, hogy ne legyen túl vastag, s a csoki/cukormáz íze ne nyomja el a fantasztikus mandulaízt (pár csepp mandula esszenciával erősítettem amúgy az ízt, a fél kiló darált mandula mellé). A második recept a kedvenc magazinom, A BBC Good Food karácsonyi ...

Odakint hajnal óta a Doris nevű vihar tépi a világot, folyamatos, erős zúgásra ébredtünk ma reggel. Nyugat-délnyugat felől nyomja a város fölé a szelet és az esőt, időnként kemény esőcseppek koppannak a nappali arra néző ablaktábláján. A soros vihar neve pedig már meg is ihletett valakit, aki a DublinBus elektronikus tábláiért felelős... (Bocsánat, de nem tudtam megnyirbálni a képet.)   A nap néha ki-kisüt két felhősor támadása között, hol halvány, hol szinte rikítóan éles színű szivárványok tűnnek fel, de ez sem vigasztal a kerti pusztításért: a szép, selymes szirmú krókuszok megtépve fekszenek a földön, vagy a cserepeik szélén, legtöbbjük szirmai szétszórva a kertben. Az első mini nőszirom csak úgy úszta meg, hogy szorosan beékelte magát a tulipánok merev levelei közé. A kis "téte-a-téte" nárciszok legtöbbje meghajolva, vagy eltört szárral mutatja a szélirányt, s helytelenítően rázzák kis fejüket, ahogy tépi őket a szél. A nagy termőborostyán néha el-elemelkedik a ...

Vihar vihart követett, hurrikán erejű széllel fenyegetőztek, a nagyja be is vált, az északnyugati és déli partokat keményen verték a hullámok. Havat nem hozott a szél, csak rengeteg esőt, megint gyömködhettem az ablak elé a konyharuhákat. Este szél zajára mentünk ágyba, reggel arra keltünk. Kinek volt ilyenkor kedve kimozdulni? Ettünk, olvastunk, tévéztünk, sőt, még kötni is elkezdtem megint, bár az első szemek előtt kissé döbbentem jöttem rá, hogy teljesen elfeledtem az egyszerű mintát, olyan régen voltak kezemben a tűk. Nálunk a telepen csak az egyik öreg fa adta meg magát, s kissé korhadt tövétől elgyengítve, a széllökéseknek hála ráhanyatlott az előtte lévő gyepszakaszra, szerencsére sem kocsi, sem gyerek nem járt éppen arrafelé, sem az a dög kutya, melyik nemcsak hogy odakakált az előkertembe, hanem rákaparta még az egyik talajtakaró növényemet is. Karácsony ide vagy oda, sörétespuskára vágytam. A karácsonyi hangulatot az elfogyasztott kaja mellé a rengeteg színes égőcske...