"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

... vagyis Public Services Card. Ennek a beszerzésén munkálkodtam ma. Időnként elgondolkozunk az állampolgárság megszerzésén, főleg, amikor valamelyik magyar lapban megjelennek a ki-kellene-lépni-az-EU-ból kezdetű morfondírozások. S az is zavaró, hogy nem szavazhatunk, csak helyi és európai választásokon. De valahányszor elgondolkozunk rajta, elrémítőnek találjuk (= lusták vagyunk hozzá) a sok papírmunkát, összeszedendő infót, ami ehhez kell. Ráadásul elég gyakran hoznak újabb szabályt, hogy még ez is kell, még az is... Amikor legutóbb ellenőriztem, kiderült, hogy egy ún. Public Services Card-nak is a tulajdonában kellene lennem ahhoz, hogy jelentkezhessek állampolgárságért. Hát az meg micsoda? Mint kiderült, pár éve vezették be, s aki valamilyen segélyt vagy járulékot vett fel eddig, azt automatikusan behívták, és készítettek neki egy ilyen kártyát. Mivel sosem szorultam segélyre, s nem kellett a welfare office-ba mennem, ezért nem is tudtam erről a kártyáról. Még annak idejé...

Hétfő van, hosszú hétvége hétfője, a női mini maraton napja, s naná, hogy esik. V. ma itthonról dolgozik, s amíg ebédidejében elvonatoztunk Dun Laoghaire-be, a nemzetközi kajafesztiválra lángosozni, addig visszafogta magát az eső, de most már órák óta folyamatosan esik, kopognak a cseppek a vödörben, az ajtó előtt. Csak nem akar napos idő lenni! *** Múlt héten megint voltam a Little Museum barátainak szervezett kiránduláson, ezúttal a Casino nevű neoklasszicista épületet néztük meg a Marino nevű városrészben. Hallottam róla, tudtam merre van, de valahogy sosem voltam még ott. Komolyabb vonatozást igényelt a kirándulás, mert nézegettem az útvonalat, s nem tudtam volna odavezetni a reggeli csúcs elkerülése nélkül. Így dart-oztam, élvezve a kilátást a tengerre, a szép hátsó kertekre. A clontarfi megálló nem a szépségéről híres, jobbára forgalmas utak mentén kell odasétálni az épületet rejtő park bejáratához, de jártamban azért láttam kis mellékutcák szép házsorait is. Egy óra ala...