"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

A szabadnapomon természetesen esett. Vagyis inkább szakadt. Még sétálni sem tudtam kimenni, pedig megigértem a műtétje után lábadozó Trish-nek, hogy elsétálok hozzá, és együtt megyünk egy kört. Nem jött össze. Péntek este, a szavazás napján figyelmeztetést adott ki a megyére a magas hivatal, s valóban, olyan felhőszakadás volt, hogy csuda. Éjjel is rázendített párszor, szombat reggelre pedig mindent letépett levelek, ágak, virágok borítottak, és kis párafelhők homályosították el a levegőt - csak a választási műanyag plakátok vakítottak élénk fénnyel a villanyoszlopokon. Az újabb 12 órás műszak után (melyet főleg négy torta elkészítése foglalt le, egyenként 8 kilósak voltak, cukormázzal, egy új gyerekkönyv borítólapjának figuráival) már elég későn mentünk szavazni. Megint meglepett, hogy ceruzával (!) kellett behúznom az ikszet, s az is meglepő volt, hogy a lepedőnyi papírlapokat, összehajtás után a szavazóbiztos egy vonalzóvéggel kényszerítette a helyükre az urnában. Megtettü...

Ez ma egészen jó nap volt. Kezdődött ott, hogy ráérősen elautóztam Dun Laoghaire-be, átadni Daphne-nak a sütiket, amiért cserébe ajándékot nyomott a kezembe, sőt, még parkolóengedélyt is adott, ne fizessek az automatánál, majd elmagyarázta nekem a járda melletti parkolás helyes módját - ugyanis sikerült előadnom egy igen bénán elkövetett parkolást a háza előtt, két kocsi között. Aztán a Cakebox nevű cukrászüzletben/üzemben sikerült beszélgetnem az eladóval. Eddig mindig sietett, vagy a műhelyből jött elő, nem mertem zavarni, de most - főleg, amikor megláttam, hogy vannak új rizspapírból készült virágaik - beszédbe elegyedtünk. A végén már a cupcake-ek árairól beszélgettünk, melyik cukrászatban mennyit kérnem egyért. Iszonyat árak vannak. Mármint máshol: ők cupcake-enként 1 eurót kérnek, a dekoráció extra, de az sem túl sok. De említett helyet, ahol minden extrának számít, egy cupcake mázzal, díszítéssel 9 euro...! Kibeszéltük még a válogatós menyasszonyokat, megbámultam egy plexiből ké...

A múlt heti langymeleg tavaszi idő után a hétfő esőt hozott, s olyan, felhőktől sötétlő eget, hogy a lakás komor, mint egy barlang. Még gyüjtögetnem kell a munkakedvet, a takarításhoz, vasaláshoz. De semmi gond, vettem fel filmeket, amik mellett lehet vasalni. Új szenvedélyem van, The Wire címmel, krimisorozat, baltimore-i rendőrök küzdenek kábszerterjesztők ellen, igen jó. Nem beszélve arról a kordbársonyhangú (angol, ír beütéssel!) főszereplőről, akit muszáj nézni és hallgatni. A hírek szerint ez a sorozat a világ legjobb tv sorozata, ennek ellenére eddig csak kábelcsatornákon vetítették, most került a BBC-re, de ott is jó későn vetítik, nehogy fent akarjon maradni a polgár, és megnézze. Sebaj, felvesszük, s vasalunk rá! *** No, és beindult a húsvéti előkészületek sora: A héten még vár rám rengeteg nyúlsüti és 20 megfestendő tojás (is). Tavalyról maradt tojásfestékkel festettem meg őket (valamint az ujjaimat, a konyharuhákat, és mindent, amire rácseppent-freccsent a festék). A deko...