"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

A területileg kirendelt Environmental Health Officer (a.k.a. Ms. Franklin) előre bejelentett látogatását mindig kislista ellenőrzése és némi pakolás előzi meg. No és izgalom, az a fajta, ami minden, némi hatalommal rendelkező személy közelében beköltözik a gyomromba. (Ősi maradvány még, a hivatalokkal való hercehurcák idejéből.) Mivel kitartó faggatózásomra sem sikerült egyértelmű választ kifacsarnom belőle a múltkor , hogy a házi konyhámban mennyi süti/kenyér nem jelent még ipari mennyiséget, ezért minden, nagyobb mennyiségre utaló jelet eltüntetek a konyhából. Hiába olcsóbb a 16 kilós zsák liszt a nagybaniból, attól tartok, furcsállni fogja, így a polcra felkerül néhány két kilós. Kikerül onnan a rengeteg, egyébként tényleg nem használt tortaforma, tortát sem sütök már, gyakorlatilag Susan az egyetlen, aki rendel tőlem ilyesmit, a sütik mellé. A tojások beköltöznek a hűtőbe, sikkes fonott kosárkájuk - üresen - kikerül a kamrába. (Hogyan van az, hogy a boltban nincsenek hűtve a tojás...

...minden ilyen flottul menne. Most ment el a higiénikus néni. Szerintem úgy tíz percet töltött a lakásban. Átöltözött, hajhálót vett fel, kezet mosott, bejött a konyhába, körülnézett, megnézte a sütik hűlését, a gingerbread men-ek dekorálásának folyamatát, én pedig kérdeztem okosakat. Nagy örömömre lehet használni a viaszosvászon terítőt tésztanyújtáshoz. Így legalább a sütőpapíron is megtakarítok valamicskét. Lényeg a rendszeresen fertőtlenítés. Most valami új baciról beszélt, és kérte, mossak sűrűn kezet sütés közben is, ha a hajamhoz, szememhez nyúlok, orrot fújok. Kaptam továbbá egy igen hasznos kiadványt ételallergiákat illetően, amit majd beviszek a kávézóba, mert elég sűrűn megy a vita, hogy a tönkölyliszt az most glüténmentes-e vagy sem. (Nem az.) Már kiharcoltam, hogy érdeklődő telefonokra mondhassam, hogy glüténmentes tortát nem, de lisztmenteset készítünk. Hajnalban arra ébredtem, hogy a vizitje jár a fejemben, ehhez képest nem volt semmi gond. *** ... vagyis azért volt. Eb...

Két fontos dolog történt ma. Nem, három. Először is ráálltam a mérlegre, s megállapítottam, hogy amikor az ember nem figyel oda, akkor kövéredik. Újra a régi, 60 kg-hoz vészesen közelítő súlyommal rendelkezem. Fenébe... Vissza kell fogni az ír módra való zabálást, és jöjjön a baszk módra való csipegetés. Vagy a kalóriák kitartó számolgatása, a napi fél-egy óra sétával. A másik fontos dolog, hogy találkoztunk John-nal, az adótanácsadóval, aki majd elvégzi az adóbevallásomat. A ránk szánt (és majd számlázandó) egy órából szerintem úgy felet a lakáskörülményeinkről való csevely tett ki. Hogy ennek mi köze az adóbevallásunkhoz, fogalmam sincs, de kicsit bosszantott. Érzésem szerint negyed óra alatt le tudtuk volna rendezni a papírjaim átadását, ehelyett a Wicklow Enterprise Center meglehetősen ócska - tejjel sem feljavítható - kávéja mellett olyan dolgokról beszélt, aminek a felét nem értettem, a másik fele pedig talán nem is ránk tartozott. Pár napon belül megtudom, hogy a nevetségesnek n...

Vicces kép kisszínesként: A kikötő felé mutató táblán a Seacat kompcég felirata mellé valaki egy bájosan oldalra néző, fekete-fehér macskafejet ragasztott. (Felette pedig a Lisszaboni szerződés elutasítására felhívó poszterke látható. Folyik a kampányolás ezerrel. Meg is állapítottam, hogy az angol nyelvben a legundorítóbb a war, a rape szavak mellett a campaign.) *** V. megjött Frankfurt-ból, tele a (már-már megszokottnak mondható) panaszos történetekkel, kőfejű orkokról, szervezetlen fotózásokról... pedig azt hinné az ember, a németeknél azért van szervezettség. Még a fotókat sem láttam, mert munka volt, mindkettőnknek. Amiről hosszan lelkendezett, az a már említett szicíliai vendéglő volt, ahol padlizsánt evett, és marha carpaccio-t, s limoncello-t ivott, majd hálája jeléül megölelte a séfet. Hogy erre még a limoncellók előtt került-e sor, vagy utána, nem tudom :-) Másodszor is elmentek oda, nem csak a kaja miatt, hanem mert igazi olasz Limoncellot ígért két kollégájának a tulaj, am...

A higiénikus hölgy fél 4-re jelentkezett be. Addigra már nagyjából kész voltam a mára tervezett sütéssel, 8 farmer kenyér kelt csendesen a hótiszta konyharuhákkal letakarva a pultokon, s gazdájuk ott vergődött felettük, hogy töröljön-e még egyet a pulton a spriccnivel, vagy az már túlzás lenne, s hogy nem túl nyilvánvalóan beállított-e a "lazán" odarakott, félig becsomagolt banana bread póza... ( Jaj, kedves, hát csomagolás közben ért éppen...! ) Meglepődtem, mert pontos volt. Percre. Azonnal az orrom alá dugta az igazolványát, kezet ráztunk, beljebb invitáltam. Közben annyira ideges voltam, hogy ha hatalmas koszfolt lett volna a földön, azt sem veszem észre, egyfolytában a szemét néztem, merre jár. A nagy ebédlőasztal leterítve terítővel, rajta rácsokon száradt két rozskenyér - valamint ott voltak a dobozok, a piac cimkéi, a bezacskózott sütik. Egyből a konyhát kérdezte, illetve a piacon árulás körülményeit. Mivel nem ő járt a piacon, részletesen kikérdezett, mi a rendszer, ...

S átmentem a szűrőn. Három dologba "kötött" bele, de az mind megoldható. Izgalmas részletek később, most megyek, mert a sütésben be kell pótolnom a kiesett időt.

A lakás ragyog, szokatlan rend van - haha -, s úgy néz ki, mint egy show apartman. Persze, amint elkezdek majd sütni, a konyhában már nem lesz rend, de sebaj. Végül is, azért jön a hölgy, hogy működés közben lásson. A rózsacsokor néha le-lehullajt egy-egy szirmot a kandalló előtt, de azt otthagyom a padlón, végül is, ez egy lakás, legyen benne kis élet, kis lazaság :-) Itt-ott elhagytam egy-egy újságot, az asztalon - ahol majd pakolom-csomagolom a sütiket -, gyümölcsöstál, félretolva... egy kinyitott könyv... Jaj, de PATETIKUS vagyok! Azóta rájöttem, hogy olyanféle érzésem van, mint szüleimnek lehetett egykor, amikor öcsém osztályfőnöke, Zsuzsa néni, családlátogatóba jött. Megfelelünk-e, elég szépek vagyunk-e, elég szimpatikusak? *** Egy ismerősöm piacozás gondolatával foglalkozik, így elküldtem neki pár linket, környékbeli piacokról. Az egyik elég jó hely lenne, ahol árulhatnék én is, Ranelagh-ban, a LUAS-megállóhoz közel, a Multidenominational School udvarán: www.schoolyardfoodyard....

Ma takarítottam. Ez egy átlagos alkalommal nem lenne nagy esemény, de most folyton az járt a fejemben, hogy az eredmény elég jó lesz-e a higiénikusnak, megkapom-e a "registered food business" papírkát, vagy sem... V.-t reggel 4.18-kor elvitte a kollégája a reptér és Frankfurt felé, tehát még mindig szűz vagyok, ami a város északi oldalán való vezetést illeti. Pedig lélekben már rákészültem, hogy végigautózom az M50-esen, s nagykislányként kifizetem a pályadíjat - majd legközelebb. Először is álldogáltam egyet a nappaliban lévő, szobaajtóval álcázott "mélyedés" előtt, hogy akkor most hová is rakjam onnan Ede ránk maradt barkács cuccait, a megmaradt csempéket, az uram autós holmijait, a háztartási eszközeink dobozait... Végül egy alapos Tetris-ezés után sikerült mindent benyomorítani 2 dobozba, egy vödörbe, egy flancos szerszámostáskába, amely eddig, ki tudja miért, üresen pihent. Megtelt még egy használaton kívüli szennyeszsák is, ami az autótisztításhoz szükséges fo...

Ma délután felhívott egy barátságos női hang a Bray-i Environmental Health Office-tól, s bejelentkezett konyhaellenőrzésre jövő péntekre. Már fejben mindent el- és átrendeztem, így nem aggódom. Most már csak meg kell csinálni. Nagyon elégedett volt, hogy csak low risk food-ot csinálok, vagyis semmi olyasmit, ami húsos, vagy hűtést igényel. Én is megnyugodtam. Azt mondta, "nem kell félni, ez csak egy rutinellenőrzés". Mondjuk, ezt már a húsos dolog tisztázása után mondta. Úgy legyen. *** Megjöttek a kiszúróim! Némelyik kisebb, mint ahogy számítottam rá, mert méretként hol a szélességüket, hol a magasságukat adták meg a weboldalon, ahogy kis után-méricskélés után kiderült, de ettől még használhatóak. *** Ez pedig egy kis karácsonyi előzetes. Photo shoot-ra készültek, a Confetti magazinhoz. Apropó, voltunk a kávézóban ma este, az új ember, Peter, látványosan barátságos, túl hangos, túl eager-beaver, V. úgy tippeli, amerikai. Szerintem biztos csak aggódik a srác, hiszen még csak...