Bejegyzések

sikerek címkéjű bejegyzések megjelenítése

Vihart viharra halmozunk...

Jesszusom, ilyen régen nem írtam? Valahogy elborítottak a megrendelések, egyedül is voltam kicsit, V. budapesti utazása miatt, s ezzel úgy elszaladtak a hetek, csak fejben írtam, olvasni is alig olvastam, inkább filmeket néztünk a Netflix jóvoltából.  Eseménydúsak és eredményesek voltak a hetek. V. elutazott Budapestre, megküzdött az OTP bürokratikus előírásaival, lett számlája is, kiharcolta a szó szoros értelmében, hogy megválthassa nagyanyja és dédanyja sírhelyét, s mindemellett még kuturálódni is volt ideje esténként, baráti körben. Én közben alkottam, megnéztem azokat a filmeket, amikről tudtam, hogy nem nézhetőek meg a társaságában, s esténként hosszan beszéltük meg a világ dolgait. Visszatért két kenyeres kuncsaftom, fogy a rozsos kovászos is a piacon, nagy zsák rozslisztet rendeltem, ami hála a helyi csomagolásmentes bolt alkalmazottainak, hamar megérkezett, szállítási felár nélkül. A szárított paradicsomos kenyerem (ez utóbbi élesztős) is nagyon népszerű lett, most pénteke...

Munka annyi, mint az esőcsepp

Mire befejeztem a nyafogást, hogy ó, de nem fogynak a gingerbread-ek a piacon, s bevétel gyenge, azóta úgy megtelt a rendelőkönyvem (alias Post-It-ek egy halomban), hogy lezártam az idei évre a megrendeléseket. Főleg cégesek, természetesen. Akadt két olyan érdeklődő, akihez nagy reményeket fűztem, de a végén el kellett őket hajtanom, mert szokás szerint a lelkes kapcsolatfelvétel ellenére  hosszan vártak a döntéssel, majd egyikük egy héttel a rendezvény előtt akart rendelni, ilyenkor, amikor legjobb tudomásom szerint némelyik sütidekoráló már kéthetes határidőnél is sürgősségit számol fel. A másik még csak vissza sem jelzett bocsánatkérő üzenetemre. Kapósak vagyunk, sütisek, ilyenkor. Nem tudom hová, és mekkora betűkkel írjam fel, hogy időben kell rendelni... Jelentkeztek a rendszeresen rendelők is, sőt, a megszűnt piac néhány állandó vásárlója is megkeresett karácsonyi rendeléssel. S szerintem fognak még beesni páran, kiknek majd csalódást kell okoznom. Úgyhogy munka, munka, munka...