"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Ez a tészta is amolyan mumusként ült ott a receptek között. Sosem mertem nekifogni, ámulva néztem fel Jankára és Simonára, akik hozták szombatonként a rongyoskiflit és a töltött tésztáikat. Bent van minden kedvenc alapkönyvemben, s több videó és recept átlapozása után kettő keverékével dolgoztam, illetve négy különböző könyv tanácsát fogadtam meg a sütésig. (A bőség zavara...) Limara receptjét vettem elő, aki fél kiló liszttel indít. 25 deka hideg vaj és 8 deka finomliszt kell elsőre. A hideg vajat a liszttel késes konyhagéppel összekeverjük, majd a vajas tömböt két fólia között ujjnyi vastag 20 x 15 centis tömbbé alakítjuk. Műszaki rajzolói vérem kitört belőlem, mert egy alacsony, egyenes falú tepsicske egyik sarkát használtam mérőegységnek, azt béleltem ki fóliával, s igazítottam vonalzóval egyenesre a mentén vajtömböt. Ha nincs konyhagép. egészen apróra vágva a fagyos vajat, keverjük gyorsan össze a liszttel, aztán lapítsuk formára. Utána a tömböt beraktam a hűtőbe, s...

Kezd kialakulni a heti rend. Legalább hetente kétszer elviszem V.-t az irodáig, amikor szállítok az Üzembe, vagy ha nagyon pocsék az idő, amúgy csak kirakom a villamosmegállóban, Stillorgan-nél, aztán irány haza, visszabújás az ágyikóba egy órára. Hétfő a házimunkáé, vasalás film/tv mellett, porszívózás, ilyenek. A többi nap sütés. Ma reggel ugyan kemény fagy fogadott minket, a kocsiablakok minden oldalon le voltak fagyva, de csak a villamosmegállóig vittem V.-t. Amikor jöttem vissza, éppen kelt a Nap, a dombok mögött vékony fénycsík világított, muszáj volt lefényképezni. Mire beértem a telepre, más világosodott. Hazaérve a ház árnyékolta félhomályos kertben kiraktam két marék madárkaját (a meztelencsigáknak ez az idő már tényleg túl hideg), aztán szundi. A múlt heti viharok után ma csendes nap volt, szemerkélő esővel, és tartósan felhős éggel, igazi novemberi borúval. Lehet, hogy ma beüzemelem a melegvizes palackomat... *** Korábbi, magamnak tett ígéretemmel ellentétben...