Hétvége kékben
Jaj, de jó is volt visszatérni a piacra szombaton! Telve voltam energiával, mert reggel az új sütővel (az uram a Hottie névre keresztelte) sütöttem kenyeret, és örömmel jöttem rá, hogy keleszteni is lehet vele, így majdnem egy bő órát megspórolok (értsd: tovább dögölhetek az ágyban). A kenyerek remekül néztek ki, úgyhogy igen fel voltam dobva a sikeres próbától. Mindenkinek örültem, ők is örültek nekem, ha pikírt akarok lenni, mondhatnám azt, hogy azért, mert mostantól nem kell a kávékuckóban dolgozniuk - ez sokakat megviselt, többen odajöttek örömködni, hogy na, többet nem kell mosogatniuk, vagy felszolgálniuk, mert megjöttem, és csinálom. Visszatértem egybeesett az első meleg nappal, tömve volt a piac, mindent eladtam, s ket óra alatt több mint 100 euróért vettek kávét/teát a vevők/tagok. Hosszú hétvége van, míg máskor ilyenkor ki szokott ürülni Dublin, most úgy tűnik, inkább az itthon maradást választották az emberek. Rengeteg új arcot is láttam, de a megszokottaknak is ör...