"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Esik! Esik! S most kivételesen nem csak ilyen átrohanó esőcskéről van szó, hanem rendesen és kitartóan esik. Míg Magyarországon 30 fok feletti fokokat mérnek, itt dicsekedhetek a kellemes 16-19 fokkal, s néha nem árt egy könnyű pulcsi. Ugyan a műanyag cserepekben lévő növényeimnek már késő, sok elszáradt, de a ládásak talán megmaradnak, hála ennek az esőnek. A tree fern sok levelét majd le kell vágni, idén jóval több száradt le a szokásosnál. Sűrű napok voltak... Fizió, Beaumont, kiesés a kísérletből, aztán hétvégén Duckett's Grove, ahol az Alfás autós csoportnak mutattam be szép kék "roki" székemet. Roki a rokkant röviditése, amint egy magyar FB videóból megtudtam, majdnem kiköptem a kávét, amikor olvastam, s nem is fogom használni többet.  Vasárnap autóztunk le oda, a végén mellékutakon, mert az M9-es éppen Duckett's Grove előtt le volt zárva egy borzalmas baleset miatt, így eddig meg nem látogatott kis falvakon át érkeztünk meg a parkolóba. Megérkezés után eléggé s...

Október elsejétől megszűnt létezni a rumpf.hu weboldal a régi blogommal és a monikasbiscuits.com oldal is. Utóbbit nem használtam, -frissítettem ezer éve, csak arra volt jó, hogy a szintén hanyagolt Facebook oldalamra terelje az érdeklődőket. Igazából az Instagram az, ahonnan néha kapok érdeklődő üzenetet, rendelés a kávézókon és a meglévő vásárlókon és baráti körökön át jön. A kávézók mindig megosztják a tőlem kapott sütik fotóit, néa egy-egy reel is felkerül, amit én is megosztok, s így akad egy-két új követő. De konkrét megrendelés kevés akad. Erre minden sütis panaszkodik.  Nem mintha nem lennék enélkül is szokatlanul elfoglalt. A tavalyi karácsonyi megrendelésnek köszönhetően a Metától idén Halloween-i rendelés jött, s büszkén küldtem el a szellemekkel, tökökkel teli mintasütik fotóját a PR-osnak, aki a rendelést intézni, s boldogan bólintottam rá a többszáz sütiből álló megrendelésre. Csak egy héttel később jeleztek vissza, hogy a parti Mátrix témájú, s olyan sütim van-e? A s...

Odakint mintha november lenne, hideg szél fúj és esik, egyre csak esik, telnek az edények vízzel, hiába öntögetem át őket a lassan már teli víztartályba, megtelnek újra hamar. Múlt vasárnap óta egészen őszies lett az idő, elkel a pulóver, az esti félóra fűtés. A váratlan, iskolakezdésre időzített melegnek nyoma sincs.  A szeles, ronda idő hatása a tegnapi piacon is érződött, nem volt sok vevő, csak lézengtek az emberek, s ez is meg is látszott az eladott termékeken. Nekünk, újaknak most sem volt örömre okunk, minden piac alatt megállapíthattuk, másfajta vevőkör, a mi termékeink nem népszerűek. Múlt héten egyetlen egy sem, ezen a héten csak két gingerbread fogyott, kedvetlenül pakoltam el a máskor oly népszerű dinoszauruszaimat. A kenyerek jobban fogytak, de azokért nagyon megküzdöttem előző este, mert péntek délelőtt és délben programom volt, délután értem csak haza s akkor kezdtem neki a munkának. Sebaj, jövő hétre van megrendelés, és charity event, amire lehet sütni, igaz, adomán...

A lényeggel kezdem. Sajnos, piacilag nem volt valami sikeres ez az elmúlt fél hónap. Az egykori sikertermékeim nem sikeresek, rá kell döbbennem, hogy jelentős bevétel-visszaeséssel kell számolnom. Mivel már sokadszor hoztam haza a felét, vagy több mint a felét a szeletetelt süteményeknek, ezeket nem fogom készíteni többet. 5 alkalom azért már elég volt arra, hogy a rendszeres vevők megkóstolják, kipróbálják (volt kóstoló is), s úgy tűnik, nekik nem jött be. Másféle vásárlók. Azért, hogy itthon V. elnyammogja őket, vagy odaajándékozzam a szomszédoknak, kár megsütni. Nem sajnálom V.-től, nem erről van szó, hanem hogy kész pénzkidobás. Kenyeret csak 6 felet tudok eladni, de azt biztosan. Most megpróbálkoztam paradicsomos kenyérrel, egy tag javaslatára, csináltam köménymagos, kenyérfűszeres rozskenyeret is (élesztőset, de majd lassan átváltom az élesztőt kovászra). A gingerbread men/dinoszaurusz kombóból 15 fogy piaconként. Nudli. Úgyhogy most ez az egész piacozás tényleg amolyan hobbi szi...

Eseménydús volt ez a hónap. Úgy elszaladt, de közben erőltetnem kell a néha tompa agyamat, mit is csináltunk, mi történt, mi volt fontos, mi nem... Nos, kiderült, hogy az új piacon a hírekkel ellentétben egy ukrán nő csinál dekorált sütiket, de mézeskalács alapra, ukrán recept szerint. Nyomtatott mintái is vannak. Vagyis dekorált sütiket nem csinálhatok. A gyömbéres embereket engedélyezték, de nem fogynak. Elvileg ő is csinál, főleg Karácsony környékén. Mézeskalács házikókat is... Úgyhogy majd gyömbéres alapra dinoszauruszcsontvázakat fogok csinálni jövő héttől, hátha az jobban tetszik az embereknek. A nővel beszélgettem, egyértelművé tettem, hogy nem akarok a konkurrenciája lenni, ha valamelyik sütim szerinte befolyásolja az ő eladási mennyiségét, szóljon, s nem csinálom többet. Megegyeztünk, hogy házakat is csinálunk mindketten, meglátjuk, menyire fogynak. Ő (szerintem merő udvarisasságból) azt mondta, biztos nem egyforma házakat készítünk, nyugodtan csináljak csak. Mini házakat mind...

Nos, Kilternan Country Market nincs többé. Két hete szombaton volt az utolsó alkalom. Rengetegen eljöttek, akkora volt a tömeg, mint az 55. születésnapunkon. Nyitás előtt az elnök mondott pár szót, taps, aztán szinte benyomták az ajtót a vásárlók. Alig maradt áru 11-re.  Teát, kávét szolgáltunk fel az épület előtti hosszú asztalon, volt rengeteg falatka, süti, mini scone, pici szendvicsek, nyomtattam sütiket a piac logójával... Az összes kitett asztalnál ültek, mindenki ráérősen beszélgetett, nem győztem pótolni a kávét, teát, egyre csak fogytak a falatkák. Szerencsére volt segítségem, tényleg csak a kannákat kellett újratöltögetnem, s elmosogatnom pár edényt.   Volt sok könnyes búcsú, telefonszámcsere, mi lesz, hogyan lesz, még a Country Market Ltd. elnöke is megjelent, s kérdezte, mik a terveim. Hallotta, hogy csinálnám a piacozást tovább... Ha bármi nehézségem lenne másik piacnál elhelyezkedni, csak telefonáljak. Kissé elnyílt szájjal hallgattam, a nagy izgalomban nem ...

... s most sem tudom, mennyit írjak a kórházi dolgokról, s mennyit arról a néhány napról, amely igazán nyaralásnak volt nevezhető. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem találtunk időt az öregek otthona intézése közben a barátokkal való vacsorákra, kvíz-estekre, új helyek felfedezésére, de a kettő úgy egybemosódik, hogy valamiféle vegyes íz van a számban, amikor a nyaralásról kérdeznek. Nem mondom válaszul, hogy oh, it was fantastic, hanem csak annyit mondok, it went well, thank you. De az biztos, hogy a XII. kerület és a Pilisvörösvár közti utat becsukott szemmel is meg tudnám tenni. Ami igazából a lényeg, hogy apósom biztonságban, kényelemben élhet, és gondos ápolást kap. Rekordidő alatt sikerült elintézni az elhelyezését. Ez volt a legfontosabb a nyaralás alatt. Rengeteget autóztunk... Sikerült eljutni Kolozsvárra, szétszórni anyósom hamvait, s ennek során nyilvánvaló volt, hogy Románia jobban teljesít. Remek, sima utak, ápolt kertek, zsongó Kolozsvár és sok román zászló fogadja Erdély...

Itt van előttem 12 kicsi jegyzetfüzet lap, benne a szombati meeting tényeivel. A piac eladását szerdán fogja aláírni a 3 tröszttag, aztán kiderül, mikor zárunk be. A szombati szavazás során egyedül én szavaztam a végleges bezárás ellen, a többiek helyeselték. A szóba jöhető helyek közül a folytatáshoz egyik sem bizonyult megfelelőnek, ezért ha valaki tovább akar piacozni, a hozzánk legközelebbi country marketnél folytathatja, Észak-Wicklow-ban, ha akarja, és felveszik oda.  A közeledő szabadság utánig nem fogok emiatt aggódni, szerdán kiderül, meddig húzzuk még - úgymond -, Húsvétig biztosan, utána talán május végéig, június elejéig.  Persze, a pénzezés nem lesz egyszerű, ki kell fizetni az ingatlanost, az ügyvédet, az építészt, az adóhivatalt (mert leveszik  sápot rendesen), a könyvelőt, satöbbi, satöbbi, aztán jövünk mi. Ha úgy döntök, hogy a Killruddery piacon bérlek asztalt, akkor biztosítást kell kötnöm, de a piacos pénzből arra fogja futni.  De ez még odébb van...

Az Építési Vállalkozó alias Vevő (miután mindkét fél ügyvédei alaposan megrágták és kiköpték az eladási/vételi szerződést) aláírta azt, s most a mi térfelünkön a labda. Természetesen sebtiben össze kellett hívni egy committee meetinget, s 18-ára egy emergency general meeting-et, hogy a tagság is rábólinthasson az eladásra. S egyben megtárgyalja, hogyan tovább, ha egyáltalán lesz tovább. Nem mondom, hogy valami vidám, hejehuja, prittyprettyputty hangulatban ültem végig a 2.5 órás meetinget. Szerdán riasztott az elnöknő, hogy itt a meghívó, hamar-hamar küldjem ki, mert két héttel a tervezett emergency meeting előtt meg kell kapják a tagok. Csütörtök reggel postára adtam, volt, aki megkapta, volt, aki nem, úgy tűnik, városrésztől függött, kihez jut el időben. Szombaton aztán, piac után nekiültünk megbeszélni, milyen lehetőségeket kínáljunk a tagságnak, mik közül választhatnak: a) a piac teljes likvidálása, mindenki megy, amerre lát, s ha folytatni akarja, keres más piacot. b) a valószínűl...

A régi shed üres, a folyosón áll még néhány doboz könyv, szaporodik az elajádékozandók halma, megy a mosógép, mosom a szekrényben kissé megszagosodott ruhadarabokat, rendeződnek a holmik... ha nem is iziben de talán hamarosan rend lesz. Új rend. A nappali egyik sarkában plasterboard-részek állnak, doboz festék, eszközök, ezeket áprilisig nálunk tárolja JP és a kollégája. Megbeszéltük, a nappali melyik részei szorulnak cserére, hogyan kell az ablakpárkányt megjavítani, mi szorul felújításra, hova kerüljön a ventilátor. Lesz mit pakolni, az biztos. A könyveket már biztosan be tudjuk pakolni a hálóba, a műhelybe, de a bútoroknak, tévének nem lesz hely, ők minden bizonnyal tárolóba kerülnek, nem lehet mindent a nappali közepére halmozni. Még letakarva is túlságosan útban lennének festéskor. Az első napokban még tapasztalgattuk, hogyan működik s milyen hangerővel dolgozik az új ventilátor, ami sajnos, okozott egy-két zavaros éjszakát, tapasztalatlanságunk miatt (RTFM!). Ha a jó fülemre ford...

Kész a kisszoba, vagyis majdnem kész. Majd még készülnek a ruháknak a polcok, a hővisszanyerős ventillátor (vagy mijaneve) a hálószobában már bent van, a kisszobába majd áprilisban kerül be, amikor a hozzá szükséges lyukat kívülről fogják fúrni, így legalább abba a helyiségbe nem kerül már a tetemes mennyiségű porból. Ami sajnos, szépen ellengedezett a lakás minden zugába, hiába csukogattam az ajtókat, a jövés-menésnél óhatatlanul szétterült a fal-elemek vágásánál, a falfestés előtti smirglizésnél keletkezett por. Hiába mondták, hogy igyekeznek kevés felfordulással, porral dolgozni, azért csak úgy néz ki a hátsó traktus, mint egy építési terület, még a kertbe is bőven jutott a porból, malterdarabokból. A kinti öreg shed-ben megszaporodtak a műanyag dobozok, a ház előtt a széttépett plasterboard-darabok fekszenek. Ha minden igaz, holnap elviszik a mini skip-et, kapunk másikat, abba kerülnek a hálószobából kikerülő romok. Folyamatosan Tetris-ezünk, egyik szobából pakolás a másikba, doboz...