2022. november 11.

Tavaszias ősz

Elmúlt Halloween, de azért még látni tököket a házak ajtajai előtt, itt-ott kissé megroggyanva már. De leginkább a tömb kukájában búslakodtak szétlottyadt tökfejek, megereszkedett szemgödrükkel a kuka falát bámulva. Nekem pedig tökleves volt az eszemben és pumpkin pie, közeledik a Hálaadásnap, már kerülgettem is a konzerv tökhúst a boltban, de aztán eszembe jutott, hogy a kutya nem vette meg tavaly a pie-t, amit csináltam. 

Meglepően langos az idő, eltekintve egyetlen reggeltől, amikor 4 fokra ébredtünk. Tegnap délután 16 fok volt, de erős széllel. A meginterjúvolt kertész mondta is a rádióban, hogy némelyik növénye újra virágozni kezdett a kertben, mert a sok eső és a langyos időjárás megbolondította a virágokat.S ő nem lenne meglepve, ha a nárciszok már decemberben kibújnának a földből. A szél ma is erősen fúj ugyan, de a postaláda ellenőrzésnél én is éreztem, mennyire langyos ez a szél. Az egyik növényem, amit még Willie-től kaptam ajándékba, egész nyáron száradozott, a virágai is satnyák voltak, hiába próbáltam öntözni, aztán most, az októberi nagy esőknek hála kicsattanóan friss zöld. Az esővízgyűjtőm is tele van, a madaraknak sem a csapból kell töltenem a folyton kifürdött vizüket...

Klímaváltozás.

Nagyon kiváncsi vagyok, milyen lesz a tél, amit már az emelt fűtésszámlával várunk, mert drágulni itt is drágul minden. Emeltem én is a dekorált sütik árát...

***

Míg távol voltunk, Elaine, Manci másik rajongója úgy döntött a kék tejes fadobozom kiválóan megfelel macskaágynak, s kibélelte Mancinak valami műszőrmével, amit méterre lehet kapni/vágatni a kisállateledeles boltban. Na hiszen. Hiába hagytam nála kaját Manci részére, mindet visszahozta, sőt mellékelt egy másik nagy zsák macskaját, és puhát is hozott... mondván, minek hagytam nála kaját, nem gond, vesz ő Mancinak... A videós ajtócsengőnek hála, rendszeresen lehetett látni, amint reggel és este gondosan kint hagyja a kaját az ajtónk előtt a "kicsi állatnak". Szóval Mancinál jobban tartott, gondosan felügyelt macska aligha van a telepen. Meg is látszik rajta, kissé vaskos a dereka, így most kevesebbet adok neki, aztán csak nézhetem, amint ácsingózva ül az ajtó előtt, s bűvöli a kilincset, várja, hogy beengedjem, mert szerinte neki nemcsak reggeli járna, de ebéd is, s délután némi nass... S aztán fél hattól már várja a vacsorát. A szembeszomszéd már jót szórakozott azon, hogy milyen gyakran ül az ajtónk előtt Manci felemelt fejjel, a kilincset bámulva.

***

A szomszédban továbbra is csak az utat építik, egész nap hallani a tolató, ide-oda lassan mozgó gépek elég zavaró bíípelését. Ha ilyen sebességgel építik majd  háztömböket is, nyugdíjba megyek, mire elkészülnek. S ahogy jelezték, tényleg reggel 7-től dolgoznak, nem is tudom, mit szólnak ehhez a legszélső tömbben lakók? Valami elképzelhetetlen barbársággal tépték fel és törték derékba a telep kerítése mellett lévő fákat az építkezés egyik, északi oldalán, mert kellett a hely a földet mozgató kis gépnek. Nemcsak azért zavart az amúgy halálra ítélt fák gondatlan eltávolítása, mert egy erdőmérnök lánya volnék, hanem mert mindig is bosszantott, némelyek hogyan kezelik a fákat errefelé. Nem ritka a pár méter magasban egyszerűen levágott faderék a kertek mellett, de olyat, hogy egy fatörzset addig taszigáljanak-lökdössenek egy JCB markolójával, míg az kettéreped, s szálasan eltörik, nos, olyat még nem láttam. Motoros fűrésszel öt-tízperces munka, ja hogy ahhoz szakit kellene hívni, netán fizetni? Kiváncsi leszek, a szintén kivágásra ítélt, hatalmas, vihar rongálta cédrusfákat hogyan fogják eltávolítani, milyen mesteri módszerrel. Barbárok, nna.  

De valami csak lesz, mert a minap, ahogy bevásárlásból autóztam hazafelé, a telep előtt hatalmas teherautó forgolódott, próbált megfordulni, s bemenni az építkezéshez vezető keskenyebb kapun, platóján egy amolyan prefab házikóval, amiben építkezéseken laknak az emberek. Talán lesz biztonsági őr, vagy a munkásoknak lesz melegedő, télire? A közösségi kertbe sajnos továbbra is járnak srácok, suhancok, néha még a fóliasátrak ajtaját is felfeszegetik. Erről inkább nem akartam tudni, de a kertben rendszeresen dolgozó idős házaspárral összetalálkoztam, s ők panaszkodtak rájuk. Amíg ott álltam velük a sarkon, addig is bement pár srác, s kérdésünkre, hogy mégis, hova mennek, csak odavetették, hogy "sétálni" a füvön. (Néha látni a telepen lakó embereket körözni a gyepbe nyírt ösvényen, ami amúgy kiváló sétaterep, ha nem akarunk kimenni a a telepről.) S igen, nem mertünk rájuk szólni, mert most az a taktika, ne haragítsuk meg őket, mert csak kárt tesznek a megújított fóliában. A kertben dolgozók inkább szó nélkül takarítják el a mögöttük maradt csikkeket, üres sörösüvegeket, fémdobozokat, mert az, természetesen, nem viszik el magukkal. Csodás.

Korábban az építkezés területén, az akkor még meglévő öreg, romos épületekben rendszeresen voltak drogosok, bandázó srácok, akiket időnként elhajtott a Gardai, s onnan kezdve csak a patkányok motoztak a romokon. Ki tudja, lehet, hogy visszatértek, vagy elkezdik lerakni az építési anyagot, s talán miattuk lesz biztonsági őr.

***

A hatalmas megrendelést végül az új mélyhűtő segítségével és a netről ellesett fagyasztási módszerrel meg tudtam csinálni: 400 kézzel dekorált Halloween-i sütemény Ray-nek, egy, a Félcsöcsünél tartandó partira. Nagyon büszke voltam az erőfeszítésemre, az összes nagyobb dobozom kellett a szállításhoz. Korábban kis zacskókban fagyasztottam a sütiket, műanyag dobozokban, igaz, erre igen ritkán volt szükség. Aztán egy videóból kiokosodtam, hogy elég sütőpapírcsíkokat rakni a sütik közé, s nem kell őket kivenni a dobozból, hanem a dobozban kell hagyni kiengedni. Így tudtam előre dolgozni, megcsináltam, hurrá! S celofány zacskókat sem kellett használnom.

Hogy a piaci és a kávézóbeli rendeléseket meg tudjam csinálni, nem fogadok több rendelést Facebook-on, vagy Instagram-on keresztül. Elég lesz, amit eddig kaptam, s amit még esetleg kapok, nem akarok megszakadni a melóban, tavaly is voltak álmatlan éjszakáim emiatt. Így is lesznek munkás hétvégék. S közben csak gyűlnek az olvasatlan könyvek, az "ezt majd el kell intézni" kislista, már nagyon régóta nem sétálok reggel - igaz, ezt a lustaságom is okozza. 

***

A piac területe után érdeklődtek páran, egy komolyabb érdeklődő van, de egyelőre nincs előrelépés. Sok befektetőt eltántoríthat az, amiről eddig nem volt tudomásom: ha valaki ott építeni akar, akkor a council-nak fizetnie kell úthasználatért, ami ez esetben félmillió euró lenne! Továbbra is jó a forgalom, már megy a szervezkedés karácsonyra, már meg kellett adni, ki mivel rukkol ki, mire hajlandó rendelést felvenni. Rövidített terméklistával jelentkeztem, jobb a dolgokat egyszerűen tartani.

Ma már fent vannak a karácsonyi fények a bevásárlóközpontban, s erősen nyomulnak a játék- és ajándékhirdetésekkel a tévében. Minden a vásárlásról szól...