"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Amikor még eszembe sem jutott, hogy valaha majd itt fogok élni, láttam egy ír filmet, The Field (A legelő) címmel. Az egyik legismertebb ír filmek közé tartozik, két kedvencem is játszik benne, a néhai Richard Harris és az egyáltalán nem néhai John Hurt. Utóbbi - állítólag -, a hozzánk közeli Roundwood falucska egyik kocsmájának rendszeres látogatója volt, mert - jó pár ír és angol hírességhez hasonlóan - családjával Wicklow megyében élt, míg el nem vált, s el nem költözött Angliába. Aprócska érdekesség még, hogy a filmben szerepel Malachy McCourt, aki Frank McCourt, a nagy sikerű Angyal a lépcsőn írójának testvére. Ő szintén írt a gyermekkorukról egy könyvet, A Monk Swimming címmel. (A könyv fura címe onnan ered, hogy Malachy gyermekkorában félreértette az "Üdvözlégy Mária" egyik sorát, mely angolul így szól: "amongst women"... Ha valaki nem ismeri a filmet, nézze meg, ha teheti, mert sokat elárul az írek földhöz való viszonyához. A filmben a keményfejű, kevés szav...

Ma reggel a vízvezetékszerelő hívása ugrasztott ki az ágyból. Ugyanis reggelre jó kis fejfájásra ébredtem, így maradtam az ágyikóban, két tabletta zsibbasztott le, úgyhogy hiába adtak nekem fél órát, hogy magamhoz térjek, nem voltam valami üde, mire megjöttek. Kellemetlen volt, mert nem Dave, hanem Daniel a plumber neve (sorry!), s én le-Dave-eztem. Most hozta magával a vékonyka, aprócska segédjét is, az már jobban odafért a víztartály tetejéhez, mint a plumber maga. Hoztak valami "csodafolyadékot", ami az Oxypic névre hallgat, s állítólag betömi a kisebb lyukakat. Míg dolgoztak, megnéztem, mit írnak róla a neten, elég vegyesek a vélemények ezzel a folyadékkal kapcsolatban, de majd meglátjuk. Ő sem ígérte 100 %-ra, hogy ez megoldja a gondot, de bíztatott, hogy kis csöpögésekkel biztosan elbánik. Bizakodjunk! Most megy a fűtés ezerrel, minden radiátor dolgozik-izzik, a vízhőmérséklet megemelve - este hatig fűtenem kell, hogy mindenhová eljusson ez a folyadék. Tessék drukkolni,...

Írtam, hogy a múltkor nálunk járt Péter, és sikerült rátukmálnunk a piacról megmaradt tortaszeleteket. A narancstorta annyira nagy hatást tett rá, hogy pár nappal később kérte a receptet, s még aznap este megörvendeztetett az elkészült, tökéletes tortája fotójával! Mindig úgy örülök, ha sikerült valakit megihletnem, vagy rávennem a sütésre, valami új kajának-süteménynek a kipróbálására. Örültem például, amikor Tony, a kávézóval szemközti iroda mindenese kenyérsütésbe kezdett, miután látta, én hogyan csinálom, s jött az ezer kérdésével. Örültem, amikor kiderült, hogy Dzsusztinak megtetszett egy savanyúkáposztás recept a blogomról. Vagy volt, aki elkérte a kenyérrecepteimet. Ezek olyan dolgok, ami arra sarkallja az embert, hogy újabb recepteket tegyen fel, s megossza tapasztalatait másokkal. Egyébként elújságoltam a többieknek a piacon, míg a tortáimat szeleteltem a pulton, hogy rávettem egy férfit a sütésre :-) Volt is elismerő mormolás. A legtöbb hölgy férje, fia még egy tojást sem ké...

Nem lehetett halasztani tovább, megint kihívtunk egy vízveze-tékszerelőt, mert a boilerben továbbra is esik a nyomás, most már minden 4 napon után kell tölteni, ami nagyon nem tesz jót a rendszernek. A telepen ajánlották egy embert, mondjuk, nem ő volt az első ajánlott, akit megpróbáltam, de ő volt az, aki azonnal reagált a telefonhívásra, s az ilyennel engem mindig meg lehet nyerni. A másik ajánlott nem volt otthon, a telefonját felvevő egyén meg hümmögött-hámmogott, hogy mikor lesz elérhető, gondoltam, talán nem szorul rá annyira a munkára. Így esett a választásom Dave-re, aki jött, mondhatni azonnal. Ahogy gondoltam, valahol csöpög a rendszer, de ne aggódjak, olyan kevés ez a víz, valószínűleg azonnal elpárolog, azért nem találni nyomát. Ja, és minden cső a plafonban megy, nem az oldalfalak között, onnan ereszkedik alá a radiátorokhoz. Végre volt valaki, aki elmagyarázta, hogyan működik a fűtés. Mondta, van egy folyadék, amely apró lyukak betömésére alkalmas, bele kell önteni a rend...

Szakmai "titkaim" kiteregetése következik. Zsuzsi nevű olvasóm érdeklődött az aprósütijeim után. A receptet egy olcsó áruházi amerikai kiszúró-csomag hátáról szereztem, s mivel rosszul számoltam át a mértékegységeket, egészen egyéni sütikeverék született, mondhatnám, hogy az én spéci keverékem. De működik, így - bár később találkoztam a helyes recepttel - megmaradtam a magam változatánál. Semmi speciális nincs benne. Kb. 80-90 aprósütihez az alábbiak kellenek: 200 g puha vaj 200 g kristálycukor 1 tojás 2 evőkanál citrom-, vagy narancslé 500 g sima liszt 1 csapott kkanál sütőpor 1 kk vanília esszencia a jobbikból Ízesítéshez vanília port használok, amit a Fény utcai piac alsó szintjén, egy fűszeres boltban árulnak, aprócska zacskókban. Ha jól emlékszem, tejpor, valódi vanília őrleménnyel összekeverve, igen finom ízt és erős illatot ad a sütijeimnek. Ez az én titkos hozzávalóm, amiért népszerű a süti. A liszt és a sütőpor kivételével mindent alaposan összekeverek a géppel, majd...

Még múlt hétfőn, az elázós napon jutottam olcsón négy csirke-combhoz. Igaz, hogy a hátgerinc egy darabkáját is rajtahagyták a combokon, de azért megérte értük kifizetni fejenként 70 centet. Ez valami borzasztó itteni szokás, hogy az előrecsomagolt felső comboknál a kis hamisak a combdarab alá tuszkolják a madár hátáról származó maroknyi extra bőrt is, aztán amikor az ember lebontja róluk a felesleget, ott áll 4 vékony izével, ami max. egy éhes emberre elegendő adag... A Tesco-s csirkeszárnyakon mindig rajta van az a kis csontos vég, ettől súlyosabb a doboz, de sok vele a babra... Szóval muszáj a szemet nyitvatartani. Ezekről is le kellett vágnom a fölös csontokat, de szerencsére még így is elég nagyok voltak a combok. Kettőnknek két estére éppen elég. Időnként "rátévedek" a Pioneer Woman blogjára-blogjaira - nagyon tehetséges a nő, a fotói nagyon szépek, mindig zöldülök kicsit, ha látom őket. A receptjei olyan igazi nagycsaládnak készülő kaják, 4 gyereke van, mellettük és a ...