Bejegyzések

Balaton - random emlékek

-
Kép
A Csendes dűlőt barátnőnk ajánlotta, ő a Balaton nagy rajongója, sokszor leugrik, csak egy-egy napra fürdeni. A Csendes dűlő borászathoz jól fel kellett kapaszkodni a hegyre, poros kavicsos úton, de amikor megérkeztünk, elfelejtettük az autókínzást. Fent olyan kedves fogadtatás várt... A szakácsnő adott nekünk írómézet, amit tejsavóból lehet készíteni. Hidegtálat ettünk, s ültünk a napágyakban és néztük az elénk táruló csodálatos látványt, mintha valami mediterrán csoda terült volna el előttünk, olyan volt lenézni a hegyoldalra, és a Balatonra. A napsütés melegét még most is érzem... Öcsém fejre esése - vagyis Coincidence: when God stays anonimous. Balatonberényben (70-es évek eleje) volt egy tóparti vendéglő, terasszal, amely egészen a partig kinyúlt az épülettől. Asztalok, betonplacc, tervezett családi ebéd... Megérkezéskor éppen csak totyogós öcsém meglódult a víz felé. Azt hiszem, anyámék háttal ültek az akciónak, s talán mások riadt kiáltására ugrottak fel, nem tudom, tény hogy ö...
Megjegyzés küldése
Read more »

A rendszer beszippantott és működésbe lendült

-
Míg lassacskán haladok a balatoni emlékek leírásával, meglódultak az események. Rand, a fizióm belevágott az IMND Association által kezdeményezett jótékonysági futásba, mondhatni, miattam és egy régen elhunyt, szintén ALS-es betege miatt. Jövőre is megcsinálja ugyanezt, kérdezte, elnevezheti-e rólam a projektet. Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy nemet mondjak. Az OK, hogy  pechemre beteg lettem, de nem szeretném, hogy a nevemet ezzel a dögséggel asszociálja bárki is. Megértette. Szorgalmasan gyűlnek az adományok a részére, felülmúlva a várakozását. Nagyon hálás vagyok ezért, de azért zavarba is hoz, hogy ott a búzavirágos kitűző a pólóján, amikor megyek masszázsra. *** Múlt héten jött Elizabeth nővér, ötgyermekes, elvált nő, akiről kiderült, hogy főleg Angliában dolgozott, főleg adminisztratív munkakörben, de visszavágyott a betegek közé. Gyakorlatilag egyfajta összekötő kapocs köztem, és az engem kezelők között. Intézkedett, s így már be is adtuk a rokkantparkolói engedély kér...
Megjegyzés küldése
Read more »

A rendszer beszippant

-
No jó, nem megy minden annyira zökkenőmentesen. Készültem a következő találkozóra a neurológussal, erre két órával előtte lemondták, mondván, a fizió megbetegedett. Szóval akkor csak vele kellett volna találkoznom? Igen. A fenébe. Én tesztekre készültem, de ezek szerint nem adott, hogy a következő alkalommal az lesz. Végül is, minek a kapkodás? Csak egy adat leszek, amit kutatni lehet, berakni a többi közé, passzol, nem passzol az átlagos betegek közé? Mi mást tudnának velem csinálni? Az évente diagnosztizált 100+ beteg mellett? Nem vagyok ám special snowflake, ffs, vegyem tudomásul. A kimutatás szerint 1994 óta 3000 beteg adatait tartják nyilván. Riasztó mennyiség. Közben megjött a medical card-om, ami ingyenes háziorvosi ellátást biztosít, amennyire tudom. A levélben tudatták, hogy "we are pleased to present you with...", erre bőgtem egyet, are you pleased, really, mert én nem. De ez is egy kis könnyebbség anyagilag. De azért lassan már összeszedettebben tudok nyilatkozni ...
4 megjegyzés
Read more »

Kacsák és tehenek - Burns, Bend és Dél-Oregon

-
Kép
"A kacsákat írd meg, a tehenek lábai közt!" - bíztatott V., amikor levette a következő hűtőmágnest az ihlethez. A kacsákat, Oregonban. Miután átautóztunk az akkor már kissé unalmas Idaho-i lapályból a kevésbé unalmas oregoni lapályra, a kezdeti sík vidék után dimbes-dombos tájon autóztunk, a Malheur folyó mentén, végig a Central Oregon Highway-en Burns felé. A folyó partján megint meg lehetett állni, elbambulni és ujjat áztatni egy folyókanyarulatnál, elképzelve a régi telepesek átkelését egy-egy ilyen sekélyebbnek tűnő folyószakasznál. A vízben bukdácsoló ismeretlen eredetű, dióra hajazó termést kimentettem, emlékbe. Telepes kocsik keréknyomai helyett a helyi tinédzserek autózásának nyomát őrizte a kissé feltúrt kavicsos parkoló.  Az, hogy a tengerszint feletti magasságunk mennyi volt, nem figyeltem, ennek később lett jelentősége, lekötött a vidék, az alacsony fűcsomókkal borított talaj: sehol egy lélek, sehol egy legelő marha, valahogy teljesen kihaltnak tűnt, s csak magunk...
Megjegyzés küldése
Read more »