Bejegyzések

Swedish death cleaning II. + Schull

Múlt héten eljött Louise, egy másik piaci kolléga, aki a városi BIFE nevű intézményben dolgozik a konyhán. A BIFE = Bray Institute of Further Education, felnőtt oktatás folyik, vannak esti kurzusok és teljes időben folyó kurzusok is. Szép a campus, nagy parkolóval, kantinnal, könyvtárral. Séfeket is képeznek, ez adta az ötletet, hogy odaadjam neki(k) a szakácskönyv gyűjteményemet. Mivel akadnak köztük lelkesen megvett, de soha nem használt szakmai könyvek is, azt gondoltam, jól járnak vele, jobban, mintha egy könyves charity-re próbálom rásózni a könyveket, vagy használt cuccos boltok már amúgy is tömött polcait terhelném. Mielőtt Louise jött, V. kihozta az összes könyvet (kivéve a magyar nyelvűeket) a nappaliba, én pedig mondtam, mit dobozolhat be. A dedikáltakat megtartottam. Megtartottam két Nigella Lawson-könyvet, és az összes Richard Bertinet-féle kenyeres, sütős könyvet, amit majd később egy rokonom fog megkapni. Őszinte leszek, elsirattam a könyveimet, elsirattam főzési képesség...

B...Bip...Bipap...

Itt van ez a zömök kis bipap gép a nyugszékem melletti asztalon, s meg kellene barátkoznom vele. Jó nagy felhajtással érkezett: egy Sarah nevű nő hozta, s vele jött Elizabeth nővér és Katie, a Beaumont MND nővére. S hárman háromfelől bíztattak, hogy ez milyen jó lesz nekem, majd amikor éjjel ennek a gépnek a maszkjával a fejemen alszom, s ez majd segít a meggyengült izmaimnak a légzéskor, s nem esik le éjjel a véroxigén szintem. S nem leszek napközben aluszékony, s fáradt. Hahaha. Arra hajlandó voltam, hogy felpróbáljam a meglehetősen nagy maszkot, ami takarja az orrom és a szám. Nem egy élmény, viszonylag széles, puha, visszahajló szilikon kerete van, körben puha állítható szövetszíjakkal. Enyhe klausztrofóbiával meregettem mögüle a szemem, amin ők jól szórakoztak, s mondták, már az is haladás, hogy ezt megteszem. Katie azt mondta, majd amikor a levegőt fújja belém a gép, olyan érzés lesz, mint amikor az ember kihajol az autó ablakán, s szembefúj vele a szél. Eszembe jutott, milyen vo...

Naoshima - avagy egy nap, amikor "bátor" voltam

Kép
Tavaly Japánban, amikor a cseresznyevirágzás élményét már magunkba szívtuk Hokkaido szigetén, mindenképpen szerettem volna Renáta vendégházában aludni Kyoto-ban, ugyanis egy igazi kis lakóházat lehetett tőle kibérelni. Nagy örömömre be tudott minket illeszteni a sűrűn foglalt szálláshelyre, de kicsit játszani kellett a dátumokkal. A szállás elfoglalása előtt volt három napunk, amikor a "mit kezdjünk magunkkal" problémája felmerült. Nevetséges, ugye, de ennyire szervezett volt a kirándulásunk. Utóbb kiderült, ennek megvolt a haszna, ugyanis Osakában V. megfázott, s utána a következő városban napokig vagy szörcsögősen és morózusan jött velem, feláldozva a kényelmét, vagy ágyban maradt, hogy kiizadja magából a betegséget.  Vagyis mondhatni, magamra maradtam. Miután alaposan kiveséztük, hogy ide vagy oda miért nem éri meg, vagy miért nem akarunk elmenni, Okoyamába már miattam mentünk. Kisrumpfnak az a fantasztikus ötlete támadt az útikönyv alapján, hogy elmegy Naoshimára, arra a ...

Sűrű hét volt a múlt heti

A levegőnek őszi illata van már, főleg reggel és este, közben pedig langyosak a napok. Ma kiültem délután a kertbe, s szinte égette az arcom a nap. Tegnap például 23 fok volt, immáron másodszor mentünk le a partra sétálni. Ami annyit tesz, hogy lemegyünk kocsival, 5 perc, parkolás, majd átülök a tolószékbe, s V. végigtol a promenádon. A legrosszabb az, hogy nem tudok vele beszélgetni, valamint gyakran az én privát zónámhoz képest túl közel tol el emberekhez, akiket ki kell kerülni, vagy akiket rá akar venni arra, hogy ők kerüljenek. Megnéztük a kikötőt, s tegnap, makacsságból visszafelé jövet végigsétáltam a mólón, az alsó szinten, ahol védve voltunk a széltől. 250 m, de nekem eredmény. Rájöttem, hogy még mindig figyelnem kell, hogy leengedett vállal járjak, s ha odafigyelek, a bot is elég, de azért megszoktam V. kezét, biztonságosabb és sokkal jobb is vele menni.  Múlt héten voltunk állatorvosnál, Mantzi megkapta az oltásait, s kiderült, hogy a fülei tiszták, úgyhogy bolhacsípés l...