"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

A fürdőszoba felől egy ingerült, sarokba szorított darázs sokszorosára felhangosított dönögése hangzik, mert egy Ilidio nevű, impresszív méretű szakállal rendelkező szakember éppen most újítja fel a fúgát, s ez jelentős zajjal jár. Facebook-on jött fel a hirdetés, fűgafelújítást és alapos tisztítást hirdettek, s amikor a cégre kerestem, csupa jó feedback jött fel. Az érdeklődő emailre öt percen belül jött a válasz, majd az árajánlat. Tekintve, hogy a fúga több mint húsz éves, és javító szándékom ellenére is pocsékul néz ki, s a rendszeres hipózás alaposan megviselte, ideje volt rászabadítani egy hozzáértőt. Így került ma reggel Ilidio a fürdőbe, ahol most valami hangos eszközzel és egy porszívóval megtámogatva régi fúgát irt.  Korai kelés, korai zuhanyozás várt ma ránk a tegnapi remekül sikerült vidéki kirándulás után. Érdekes és nagy várakozással várt két hét következik, amit majd a higiénikus néni látogatása és egy szállítással egybekötött tortarendelés zár. Talán az elmúlt hónap...

Éééssss... tényleg jöttek megnézni, felmérni az ablakkal kapcsolatos problémákat. Nem csak hozzánk, hanem minden panaszkodóhoz bement egy szakember, hétfőn: igaz, előtte csak egy órával telefonált rám egy unott hangú hölgy a management company-tól, hogy jó-e nekem az időpont. Elpakoltam a virágokat az ablakból, leszedtem a pókhálókat, s aztán a szűk helyen sikertelenül távolságtartva mutattam a szakembernek a rémisztőbbnél rémisztőbb foltokat. Nem volt neki újdonság, ilyeneket láthatott mindenkinél. "Big job, it is a very big job" -, mondta végül, miután mindent lefotózott, hogy legyen mit mutogatnia, s megyőznie a management company-t, hogy a felújításra van szükség. Kiszedni, újra berakni, ezt cserélni, azt cserélni... Meglátjuk. *** A hétvége legnagyobb eseménye az volt, hogy V. kitartó biztatására kiürítettem a beszakadt tetejű, régi kisházat. Azt, amiben már több mint egy évtizede álltak régi eszközök, szerszámok, a lakás megvételekor háziurunk által elvégzett javítások,...

Mivel még időnként támad a jetlag, V. meglepő időben ébred vagy lesz álmos. Így ma, ezen az amúgy ráérős vasárnapon korán reggel arra ébredtem, hogy hallom, amint a nappaliban a joghurtos üvegből kapirgálja a maradék joghurtot. Aztán visszaaludtam, s 8 felé ébredtem fel újra, a szélre (ami, az előrejelzések ellenére nem hagyta abba a süvöltést tegnap este 6-kor). A folyosóra bevilágított a nappaliban égő lámpa fénye, de nekem továbbra sem volt kedvem felkelni, s próbáltam a fülemre húzni a paplant. Nem jött, csak nehezen. V. oldala felé fordultam, gondolván, mégis visszafeküdt, s maga alá gyűrte a paplant, de V. ismerős hegyvonulata helyett a meghúzott paplanrészről a sötétben egy tollas fülű, erősen macskaformájú sziluett emelkedett fel. "Manci?!?" - kérdeztem döbbenten, mire halk nyervák és hosszú nyújtózás volt a válasz.  Az első wtf? gondolat után "Ebből durva botrány lesz, hess innen" suttogással tereltem az ágyból lefelé, de ment magától, én pedig kissé a...

Szombaton már reggel ment a kéztördelés a piacon, jaj, nem fognak jönni az emberek, mennek inkább pápát nézni. Háromnegyed 10-ig valóban csak egy vevő teázott a kávékuckóban, aztán hirtelen megtelt a terem, s tömött sorokban vártak az emberek a nyitásra. Rengetegen teáztak, s alig maradt sütemény, s kenyér mind elfogyott. Igazán örültem. Az egyik kolléga nevetve kifogásolta, hogy a kávékuckó sütijeire nincs pápa-arc vagy kereszt nyomva, haha! Nevezetesebb alkalmakra szoktam dekort készíteni, de most nem is gondoltam rá. Elmulasztottam ezt a nagy alkalmat! Kezd hideg lenni reggelenként és este. Ma pl. a piacon már befűtöttünk, s kellett egy pulcsi is a pakoláskor. Délre jobb lett az idő, de azért már itt-ott sárgállanak a gesztenyefák levelei...A piac elé sem ült ki senki, pedig kiraktuk még az asztalokat. A hét kellemesen telt, de valahogy lustán is. Csak toltam magam előtt a dolgokat. Újdonságként csináltam szederszöpöt, miután némi csaláncsípés és szedertöviskarcolás árán si...

Ma reggel még nem volt kilenc óra, de odakint már megkezdte a telep kertésze a szokásos heti fűnyírást: a nyitott ablakokon, kertajtón át behallani a gép távolodó-közeledő zúgását. A tegnapi, már-már nyári napsütés mára megint eltűnt: hűvöskés az idő, 12 fok, s olyan egyenletesen felhős az ég, mint a késő őszi napokon. A tegnap beültetett, még feltámasztva, felakasztatlanul pihenő egyik virágkosaram anyagát a vörösbegy cibálta meg az imént, újabb adagot rabolva magának a fészkéhez. Már eddig is sűrűn rájártak a rigók erre a szárított fűszerűségből font bélésre, s jókora lyukat téptek a kosár oldalába: majd be kell pótolnom valahogy, mert az egyik, alulra beültetett lobélia eléggé kitüremkedik a nyíláson.  *** A heti egyetlen szabadnapomat tegnap vidéken autózva töltöttük, egy veteránautós-találkozóra/bemutatóra mentünk le Carlow mellé, egy Duckett's Grove nevű romos kastélyhoz. A főutak helyett látványos mellékutakon autóztunk le, keresztül a Wicklow-hegység déli r...

Félelmetes, milyen gyorsan múlik az idő... A minap még húztam a szám, amikor az iskolakezdés nehézségeiről beszéltek a rádióban, és az egyik kedvenc kiszúrókészítőm már Halloween-i (!) újdonságait ajánlotta. Most már tele a helyi bolt iskolás cuccokkal, színes filctollak, tolltartókészletek néznek az emberre, amint belép a kosarakon túlra...  Munka volt bőven az elmúlt héten, s ma örömmel állapítottam meg, hogy laza hét lesz, mert nincs rendelés, előre lesütöttem a dekorálandó sütiket a kávézónak, éppen szusszanok egyet, mert máris betelt a naptár jövő hétre... Édes panasz ez. Múlt hétvégén olaszautó-találkozón voltunk, amolyan jótékonysági összejövetelen, ahol a belépési díjjal, és a helyszínen összeadott pénzzel támogattuk - ebben az esetben - a cisztás fibrózisos betegek kampányát, hogy egy Orcambi nevű gyógyszer elérhető legyen számukra Észak-Írországban és itt. A találkozót egy északír tag szponzorálta és szervezte. Már előző nap lementünk Cork megyébe, s közel Ca...