"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Hihetetlen, milyen gyorsan elmúlt a hét az esküvő után, a napsütéses, aranysárgás bokrok ölelte út már csak távoli emlék... Annyi tennivaló volt, hogy mire felriadtam, már megint a tejszínt kavartam a piacon, s néztem a tálban a lassan formálódó habot: kiesett volna egy hét? Már megint itt vagyok? Mintha öt perce végeztem volna ugyanezt a mozdulatot. A hétvége a viszonylag zajló piac után elég pocsékra sikerült. Beütött egy migrén. Nem a mindent kitöltő, beszélninemtudós fajtából, csak a fejfájás és a fura villódzás volt jelen, ami miatt kissé aggódva, itt-ott hunyorogva nyírtam le V. haját, de szerencsére nem rontottam el. Annyi tervünk volt vasárnapra... mentem csakazértis a Cars and Coffee-ra, mondván, majd elmúlik a fejfájás, a lüktetés, s újra élvezni fogom a napsütést. Ott megdöbbenve láttam viszont a Popsikához nagyon hasonló, de egy árnyalattal fényesebb sárga, sárga középkonzolos Fiatot, amihez egyszer már egy áruház parkolójában volt szerencsém. Sőt, V. bosszúságára, egy...