A tavasz első napjai
Lassacskán múlt a január, a reggelek elég unalmasak voltak az Üzemben, alig volt vendég, élet igazából csak ebédidőben volt, de akkor nagy volt a nyüzsgés. Szinte várom már a Bálint-napot, amikor újra fogyni fognak a sütik. A tortamennyiségeket visszavettem kicsit, inkább kipróbáltam pár új receptet, mint például a cukkini tortát. Állandóan nyitva tartottam a fülem, hátha hallok hírt az új kávézóról, mert a büszkeségem visszatartott attól, hogy én kérdezzek. Soha nem kérdezett tőlem a főnököm semmit, mióta az új helyet szóbahozta, semmit nem is mesélt, így nagyot nyelve újra csak el kellett fogadnom a tényt, hogy resource vagyok, nem olyan partner, akinek esetleg tanácsa vagy ötlete lehet. Végül, hasonló módon a sötétben tapogatózó kollegáimmal beszélgetve kiderült, hogy Ray és a főnököm eléggé maguk között beszélnek meg mindent, például az is csak véletlenül derült ki, hogy már megkezdték az új személyzet interjúvolását, és az is titoknak számít(ott), hogy Ray pénzzel is beszállt...