Északon
Tegnapelőtt délután körbenéztem a kedvencek között, kivel mi van, s a legtöbben éppen olyan ritkán írnak, mint én. Hiába, lefoglalja az embert az élet. Egyre kevésbé van türelmem a blogoláshoz, vagyis inkább az a helyzet, hogy amit "fejben" megírok, azt hazaérve már nincs türelmem bepötyögni. Közben pedig zúg az agyam a sok gondolattól, ajaj. Apósomék úgy mentek el nyaralni egy hétre, hogy remélték, visszajőve, újra internetes közegbe csöppenve majd sok-sok tartalmas bejegyzést olvashatnak tőlem - elnézést, de ez nem valósult meg. Pedig azon kívül, hogy voltunk északon, voltam jó színházban, voltunk repülőnapon, kertészkedtem, gazoltam, kétszer síkideget kaptam (erre nem vagyok büszke, de megtörtént), körmöt és ajakszélet rágtam, utóbbiakat okkal: a lényeg, hogy megvagyunk, egészségesen. Az északi út remekül sikerült, felhős volt ugyan az ég, de autózás alatt nem esett, így szépen látni lehetett Skóciát. Egyik ismerős kanyar bukkant elő a másik után, rengeteg faluban még...