"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Ma egy rádióműsor kapcsán megint rámjött a a véges agyam okozta félelem. Vagy minek nevezzem. Szóba került az Univerzum. Nekem pedig beugrott az az este, amikor az öcsém megmutatta a házilag készült, 200x-os távcsövén a Szaturnuszt és a gyűrűit. Aztán a rádióban ennek a könyvnek az írója nyilatkozgatott, hogy mi lenne, ha két holdunk lenne. S mi lenne ha... S mit nem tudnak 100 %-osan... S van-e élet máshol is... És... és... nekem pedig beugrott az a kérdés, amitől egyszer már eléggé frászt kaptam a kávézóban, de úgy, hogy levert a víz, s nemcsak a sütők kibocsátotta hő miatt: szóval, hol a vége? Az Univerzumnak? S az milyen? S egyáltalán... Próbáltam elképzelni. Hogy valahol muszáj , hogy vége legyen.... de az hogyan néz ki? S mi van azután ? Van valami ? Itt most tartsunk szünetet. Gondolkozzunk el. Ugye, hogy milyen rémítő gondolat? Festegettem a sütiket, és éreztem, hogy tele lesz a fejem ezzel a rémítő gondolattal, kiszorítva minden mást, aggodalmat magam miatt, örömet, mert jól ...

Ma National Fish and Chips Day van! Az itteni, nagy hagyománnyal rendelkező olasz fish and chips-esek alapították meg ezt az "ünnepet". Sajnos, az uram nem szereti a halat, így a mai vacsorakészítést nem tudtam kiváltani ennek a remek kezdeményezésnek az igénybevételével. De még igen élénken emlékszem arra az estére, amikor Botonddal elzarándokoltunk Howth-ra, hogy egy ottani chipperes finomságaiból vacsorázzunk. V. csirkét kapott, ha jól emlékszem. Mert nemcsak halat tartanak ám, hanem másféle húsokat is. *** A reggel nem indult valami jól. Komolyan mondom, hangosan felnyerítettem, amikor a kávézóban a srácok kissé zavartan azzal fogadtak a pult másik végén, hogy izé, pénz az nincs. S még csak nem is a kávézónak szállítottam, nekik a jövő héten fogok. Hanem azt a 127 süteményt vittem be ex-főnökömnek, ami az esküvőre hivatalosan meghívott vendégeinek neveivel volt ellátva. Amelyek elkészítésére olyan szépen megkért. A saját, személyes megrendelésére sem volt képes annyi...

Jelenleg úgy nézek ki, mint egy droid, némileg elszúrt vezeték-elrendezéssel. Egy Holter-monitor van rám aggatva, ami 24 órán át figyeli a szívműködésemet. Zsinórok mindenhol, ha nem gyömöszkölöm a zsebembe, egy adag vezeték a térdemig lóg. Ez lett a neurológusnál tett látogatás eredménye... nem lett vége a kórházba járásnak, korántsem. Ő alaposan kikérdezett - a piacon való munkálkodásomat pl. nagyon érdekesnek találta, de ettől még nem fogok neki hálából sütit vinni. Megcsinálta rajtam ugyanazokat a vizsgálatokat, amiket a háziorvos. Meghallgatta az időváltozással kapcsolatos panaszaimat. Megmutatta nekem a magammal vitt cd-n lévő képeket az agyamról. (Szép, érdekes, de főleg az összevissza fogaim látványa kötött le.) Majd felírt mindenféle vizsgálatot. Öööö, kellenek nekem ezek? Igen, a végére kell járni, mi okozta az "epizódot". Csudás. Valamint szedjek aszpirint (felírta, hurrá), menni kell majd glükőzszintet és koleszterinszintet méretni, ezt a háziorvosnál, megnézik u...

Hihetetlenül szép nyári idő volt a hétvégén, így a piacon sokan voltak, eladtam majdnem mindent, pl. az összes kenyeret, pedig most többet csináltam a szokásosnál. Hiába, BBQ-hoz kell a kenyér :-) A süniforma továbbra is beválik, továbbá vettem új magkeveréket díszítésnek a parti kenyerekre, mák helyett, mert azt nem kaptam sehol. Hiába, lassan ideje lesz elzarándokolni a magyar boltba. Elkészültem a jókora elsőáldozós tortákkal, majd kiváncsi leszek a visszajelzésekre. A múltkori rendelőm meg volt elégedve a dús, lekvárral töltött vaníliás piskótatortával, ami csupa rózsaszínnel volt díszítve. A finom lekvár alighanem megtette a magáét... Ma pedig ex-főnököm esküvői sütijeit sütöm ki, szerdán szállítok. Délután pedig orvos. A szép napos időre tekintettel mentünk sétálni, szombaton is, vasárnap is. A tenger nagyon nyugodt volt, csodaszép türkíz-árnyalatok mindenfelé, és kis páracsík a víz és a part menti dombok felett. Tegnap belepréseltem magam az egyetlen, hordható méretű térdnadrág...