Bejegyzések

zöldike címkéjű bejegyzések megjelenítése

Hírnév és kerti élet

Elküldtem az uram segítségével fogalmazott illatos emailkémet a főnökömnek, hogy beszéljünk a fennálló problémákról, mert nekem sem energiám, sem időm naponta 4-5 órákat túlórázni. Természetesen nagyon politikusan fogalmazódott meg a levél, V. verhetetlen ebben. Miceal, aki ugye, a manager-em lenne, hárított mindent, menjek egyenesen a fejhez, így mentem. Drukk! A hétvégét jobbára pihenéssel töltöttem, és valamennyit kertészkedtünk is. Hannah-nak nagy újságolni valója volt: a közösségi kertről született egy cikk , aminek nyomán megkereste őt egy angol, amolyan Termeld Magad! magazin, hogy küldene-e képeket, mert összeállítanak egy összefoglalót közösségi kiskertekről, s szeretnének szerepeltetni minket is. Szombaton, az a rendkívül kevés számú érdeklődő, akik megjelennek a rendszeres kertészkedés alkalmával, alaposan körbe lettek fényképezve, amint dolgoznak, és elmélyülten szemlélik a lassan kamaszkorba lépő neveltjeiket, élükön a babokkal és a borsóval. Szerencsére sok gyerek is...

Helyzetjelentés

Most elvileg sütiket kellene dekorálnom, és gulyáslevest kevergetnem, a limonádéhoz lereszelni a citromok héját... de inkább itt pöntyögök. Az uram még nem jelezte, hogy jön haza, tehát elvileg van időm később is megcsinálni a megcsinálandókat. A madaraim száma megfogyatkozott. A zöldikék két hétre eltűntek (biztos nyaraltak valahol), aztán csak kettő tért vissza az etetőre, az ideges fajtából, azonnal elrepülnek, mihelyt az ablakhoz lépek. Mi lehet a beteggel? A szürkebegy rendszeresen jön, múltkor megmutattam V.-nek, milyen szép, barna rajzos a háta a madárnak. Királykát is láttam! Kicsike madár, élénk sárgás-pirosas csíkkal a fején, olyan szép volt! A fenyőcinke igen agresszív, néha elhajtja a többi cinkét az etetőről - kicsi a bors, de erőszakos? A vörösbegy rájött, hogy ha odaül arra a kis rúdra az etető nyílásához, akkor ki tudja csipegetni a magok közül, ami az ízlésének megfelel, nem kell arra várnia, hogy a cinkék mit vernek le neki. Mert a cinkék kiszórnak mindent az etetőből...

Kedves Emese és Laci!

Kép
Mai konyhabeli erőlködéseim eredménye egy kis tepsi brownie, és egy tálban lassan érő mű-kovász. A mű-kovászt érlelnem kell 24 órán át, aztán lesz belőle kenyér. Ha lesz. A fehér spelt őrleményt próbálom ki vele. Ha sikerül egy szép vekni kenyeret készítenem, majd leírom a receptet is, ha nem, arról is beszámolok. A brownie igazán a legjobbakból, a legjobbaknak készült. Az uramat fogom vele kényeztetni, nagyon ráfér, ma is 7-kor ment munkába, és sejtésem szerint este 8 előtt nem is ér haza. Várhatóan az egész hete ilyen lesz. Kora délelőtt lemondta az elnökünk a mai piaci meeting-et, így nem kell kapkodnom a sütéssel a kávézónak, belefér még a brownie is, és a meleg vacsora, sőt, egy alapos padlófelmosás, mert ugyancsak telemorzsáztam a nappalit a sok konyhából ki, konyhába be rohangálással... Ami a legjobbakat illeti, az alatt a hozzávalók minőségét értem. Akármilyen szakácskönyvet előveszek a polcról, mindegyik a minőséget emlegeti fel. Amikor az egyik legnépszerűbb sütit, a brownie-...

Kedves Emese és Laci!

Kép
Tegnap egy elszúrt napom volt. Reggel visszaludtam szállítás után, nem tett jót, ugyanis jött a front, így fejfájósan ébredtem. A heti bevásárlást - és itthoni kipakolást - dörgő-villámló felhőszakadás kísérte, aggódtam is a zöldikéért. (De aztán írogatás közben láttam, hogy lerepült a földre, a lehullott magvak között bogarászott, lassacskán, de azért evett-ivott, és szárazak voltak a tollai. Talán megmarad.) Még a nagy eső idején kirohantam a postáért, na, voltak meglepetések, amikor bontogattam a borítékokat. Számla management fee-ről, telefonos riasztószolgálatról, éves befizetések - alig állt helyre a nyaralás után a bankszámlánk lelkiállapota, megérkeznek ezek a számlák. Ráadásul Böhömre biztosítást kell fizetni, majd október végéig V.-nek az adóját is intéznie kell, kiváncsi vagyok, mikor jelentkezik a könyvelő ezzel kapcsolatban, remélem, nem az utolsó héten. Novemberben aztán Focisra is kell a biztosítás... V. idei vállveregetése a Gyárban a vártnál visszafogottabbra sikerült,...

Hét eleje, hó eleje

Ej, gond van. Beteg az egyik zöldike. Reggel a szomszéd napsütötte klematiszának egyik vaskosabb ágán aludt - gondoltam én. Jajdekisaranyos - mutattam V.-nek, nézd, hogy élvezi a napsütést, felfújt gombócként, félrebiccentett fejjel. Csak az volt gyanús, hogy olyan pihegve lélegzik. Amikor jött az árnyék, zöldike odébbvonult a fénnyel. Aztán eltűnt. Közben fürödtem, nem volt időm madarat lesni. Az imént, amikor a gép elé ültem, tűnt fel az etető alatt, nehézkesen mozogva, alig bírta tartani magát, lassan csipegette fel a földre hullott magokat. Most pedig a kerti fal hatalmas borostyánpaplanán ül, háttal a napnak, melengeti magát. Szegénykém, az jó jel, hogy eszik, de mitől ilyen kába, ilyen bizonytalan? Raktam ki egy marék magot az etető alá, hogy ne kelljen az üres héjak között keresgélnie, és majd a vizüket is frissítem, ha inni akarna... de most nem merek ajtót nyitogatni, nehogy megijesszem, hiába ül a háznak háttal, süketnek nem süket. *** Fél 2. Már kész a két gingerbread tömb, ...