Két adag sütés között...
... hogy megtörjem a monoton "kikeverem, formába teszem, megsütöm" ritmust, ami ma, péntek lévén, kitölti a napom, írogatok kicsit. A változatosság kedvéért csak egy cinke üldögél az illatos muskátlin, s gyanúm, hogy nem azért olyan kis kerek, mert felborzolta a tollait, és sziesztázik, hanem mert olyan rettenetesen kövér - tessék, máris átült az etetőre! Megszántam egy "Impatiens"-nek nevezett növényt a Tesco-ban, hazahoztam - majdnem úgy dobták utánam -, átültettem, meglocsoltam, és most majd kicsattan az egészségtől. A virágok, a levelek megteltek vízzel, szép piros foltként ragyog a falon, az eper és az azért-sem-hozok -virágot nevű fukszia között. (Mert háromból kettő fukszianövény idén virágzott rendesen, ez az egy nem hajlandó. Majd beszélek a fejével. Vagy kap tápot.) Így néz ki az Impatiens, magyar nevét, ha tudja valaki, írja meg, legyen szíves. *** Nem vagyok ám egy dög, csak kicsit. Ma megláttam az újságosnál a Food and Wine új számát, címlapon nagy betű...