"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Mozgalmas hét van mögöttünk. A falra mindenhol felkerültek az új színek, a kisszoba (mostantól műhely) vakítóan fehér, egyelőre "kórházszerű", ahogy Róbert mondta. Nagyon kapacitált, hogy valami színt válasszak oda is, de mivel mostantól ott akarok sütizni, ragaszkodtam a kórházfehérhez. (S valahol bennem van a félelem, hogy majd jön vissza a penész, s akkor minél előbb észre akarom venni a gyanús foltokat.)   Műhely most és régen    Hálószoba Folyosó V. hazaérkezett hétfő este a szokásos novemberi budapesti látogatásából, s persze, addigra még korántsem nyerte vissza megszokott illatát a lakás. Büdös volt, ne tagadjuk. Általában jól bírom a büdöset, a fura szagokat, de a hét közepén még az én gyomrom is vetett egy bukfencet, mert a hátsó traktust (is) betöltötte valami forrázott, de már kihűlt tyúktollra emlékeztető alattomos szagfelhő, ami elkerülhetetlen velejárója az ilyen munkáknak. Róbert olyan dolgokat is elvégzett, ami alighanem hozzátartozi...

Egy kiadós sütikészítő megrendelés jött, futószalagmunka, egyesével kirajzolandó alakok, rajtuk logó - az utolsó felvonás van már csak, de mivel már remegett a kezem, gondoltam, inkább bogolok. Aztán majd rárajzolom az Irish Examiner logóját a sütikre már felrajzolt hősök hasára, majd kitöltöm kék cukormázzal a hősök pólóját, aztán szíveket rajzolok, mert közeledik a Nagy Pénzcsináló Lehetőség, vagyis a Bálint-nap, s arra illik készülni. S erre a hétre még egy kedves holland-ír házaspár is rendelt sütiket, amit Fran, a rendkívül megbízható ír sofőr fog elszállítani a város másik végébe. Nemrég fel is ajánlottam a Facebook-on a házhozszállítási lehetőséget a vevőimnek, mert most már biztosan számíthatok Fran segítségére. Ennek nagyon örülök, mert a múltkor nagy bosszúságomra egy északi, belső városrészben lakó potenciális megrendelő (amerikai) nagyon húzta a száját a telefonban, amikor mondtam neki, hogy személyesen kellene begyűjtenie a sütiket (Fran éppen telelt a családjával). E...