"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Semmi előjel, csak egy hangos 'ping', valami élesen pattant, s aztán már valahogy furcsán nyílt a hűtő ajtaja. "Eltört valahol" - mondta V. A hűségesen dörmögő 17 éves Bosch hűtőé,  amely még - az egyesek szerinti - tartósság jegyében készült, vagyis nem köhhentett és halt meg pár év után, hanem bírja a gyűrődést, mint a vele egyidős mosógép. Még háziurunk szerelhette be az olcsó helyett, ami a lakással járt. Nem láttam, hol a hiba, s továbbra is - óvatosan, odafigyeléssel - nyitogattam napközben az ajtót, s a gyanús pattanás után hol könnyebben, hol nehezebben ment a nyitogatás, s csak este jött el a pillanat, amikor - ó a francba! - nem tudtam teljesen becsukni az ajtót: befeszített, s folyton visszarúgta magát. Péntek este... mikor máskor. "Help!" - suttogtam a nappali felé, - "bedöglött az ajtó", s szemem előtt már felrémlett a megmelegedett dolgok sokasága, s önző módon egyből arra gondoltam, mit fogok most csinálni a krumplis bucikkal, amelye...

Hétfőn éppen ebédszüneteltünk, ha jól emlékszem, amikor V. hívást kapott a mobilján. A házidokija recepciósa hívta, s közölte, hogy mint "veszélyeztetett", jár neki egy Pfizer oltás, csütörtökön kora délután jó lesz? Az ember nem mond nemet, amikor egy áhított oltás hullik az ölébe, örömmel vettük tudomásul, hogy megkapja, ráadásul soron kívül. Próbálta kifacsarni a recepciósból a kedvező választ, hogy esetleg én is kaphatnék-e Pfizert, ugye, az ember próbálkozik, de persze lerázta a nő, mint kutya a vizet. Elképzeltem, amint szegény recepciós kapott egy listát X névvel, hogy akkor ezeket hívd fel, s hányan álltak neki érdeklődni, hogy esetleg a párjuknak is... pretty please... Csak utána kezdtünk gondolkodni hogy miért is veszélyeztetett? Az oltást beadó nővér később csak annyit mondott, V. kérdésére, hogy "because you have a condition". Semmi baja. Talán a súlya miatt? V. magas ugyan, de elég, khm, nagydarab. Nézegettem a testtömeg indexét, s arra jutottunk, hogy ...