"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Ez a hét olyan kimerítő volt, fizikailag is, érzelmileg is, hogy úgy döntöttem, hosszú hónapok után ma először reggel nem kelek fel 5-kor kenyeret gyúrni. Tegnap este 7-kor elvittük Adhaimhín házához a sütiket, heti munkám gyümölcsét. (Apropó, most egy életre megtanultam, hogy kell helyesen leírni Adhaimhín nevét, hová is kerül a hosszú í.) Mavis (p.k.) is éppen akkor érkezett, számos doboznyi tejkaramellával, csinos celofánba csomagolta őket. Mint kiderült, nemcsak mi öten sütöttünk, jóval többen küldtek sütiket-tortákat a fesztiválra... sokan megragadták az alkalmat, hogy egy kis extra bevételre tegyenek szert, s még csak nem is kell órákig a pult mögött állniuk :-) Az alvásból nem lett semmi, mert fél ötkor felébredtem egy alapos hasfájásra, s hatig a nappaliban tekeregtem egy forró vizes palack és két pokróc alatt, reménykedve a csodában. Ennyi erővel akár süthettem is volna. Hatkor sikerült végre elbóbiskolnom, s hétkor pedig ébresztett a telefon. Csodás. Ennek köszönhetően minden...

Este, mielőtt hazajött, telefonált az uram, hogy mégis csak volt ám vállonveregetés a Gyárban. (Előléptetésről néma csend, talán majd később, drukk-drukk.) Sőt, volt tömeg elé kivonulás és meleg, baráti kézfogás is. Valami nagyember jött el a Gyár amerikai központjából, s ha már itt volt, átadta az évfordulósnak az elmúlt tíz év munkájának elismeréséért járó üvegszobrot, s a köszönő kártyákat. Amiben néhány elismerő sor volt, a Gyár, az uram által csak "kopasz bohócnak" titulált nagyfőnöke előre rányomott aláírásával. Én is kaptam egy névre szóló kártyát, amelyben a Gyár arról értesít, hogy "We recognize the support you have provided ( endless supply of biscuits and cakes ) and sacrifices you have made ( lonely nights in front of the telly ) during your partner's employment with the Gyár. We'd like to take this opportunity to extend our sincerest thanks." Hahaha, vicceltem, a zárójeles részeket én biggyesztettem oda, de azoktól eltekintve majdnem így szólt a...

Mostanság szépen be vagyok osztva. Post-it-ok sora felragaszt-va a teendők közé, mikor mit kell megsütni. Tegnap gyömbértől volt illatos a lakás, ma vaníliaszagú lesz. Aprósütizek. Hat adag tészta dermed a hűtőben. A keddet a kávézó egy extra megrendelésével és 74 gingerbread men-nel töltöttem. Délelőtt jó alaposan bevásároltam a nagybaniban, s büszke voltam, mert nem csábultam el, s csak a szükséges dolgokat vettem meg, valamint egy jókora mosható lábtörlőt az előszobába, hogy végre ne egy felmosórongy szolgáljon ott piszokfogóként. Betty és Adhaímhin szépen elintéztek-megterveztek mindent a fesztiválra, így szombaton, piac után hamar megbeszéltük, ki mit süt, mikor adja le Adhaímhin házánál, hogyan dobozoljuk, apróságokat ki fog biztosítani, pl. tollakat, papírzacskókat... Csodák-csodája, Patricia egészen emberi és udvarias volt múlt szombaton, ahhoz képest, hogy egy héttel korábban majd levette a fejemet a vásárlók előtt, mert nem volt kéztörlő a WC-ben. Most maga szólt oda, hogy ny...