"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Gondolom, már a körmötöket lerágtátok, hogy vajon ki lett a saccolós verseny nyertese :-) Meglepő húzással fogok élni: két nyertes van. Az egyik, aki eltalálta, hogy hány mézeskalács házat adtam el. A másik az, akinek a saccja passzol azzal a számmal, ahány házat eladhattam volna. Azért van két nyertes, mert így fair a dolog. Ugye, nagy hangon kijelentettem, hogy 18-ig veszek fel rendelést. Hahaha. Túl sokat képzeltem magamról, mert már december 12-től kezdve nemet kellett mondanom házmegrendelésekre. (Szerintem jövőre már november elején elkezdhetem kisütni a házpaneleket, ha jót akarok.) Egyszerűen nem bírtam volna elkészíteni annyi házat, amennyit megrendeltek volna, így is 6 van még hátra, 23-án szállítom az utolsót. Vegyétek hozzá, hogy mellette sütöttem a kávézónak, Ottalie-nak, a piacról is bőven kaptam sütimegrendelést, sőt, a kávézó még jövő hétre is kért hópelyheket... Tehát nem lett volna időm már rájuk. A piacon át eladtam négyet, Ottalie-nak egyet, V. kollégáinak hármat é...

Még így, a vasárnap délelőtti ágyban hempergés, laza nap után is kicsit nyúzottnak érzem magam. A szombati piac, és az ahhoz vezető hét húzós volt, szombaton délután már ülve elaludtam volna, ha lehet. De még akkor is volt dolog. De legalább volt örömhír, ami feldobott. A jövőnk egyelőre biztosítva. A sok tennivaló között még a Budget felett sem tudtam elmélkedni, hogy no, akkor mennyiben érint bennünket, mi fog változni... Csak azt vettem észre, hogy a benzinkútnál a már-már megszokott 119.9 centről 123.9 centre ugrott 1 liter benzin ára... Az előttem lévő másfél hét cseppet aggaszt, a sok megrendelés, az utolsó pillanatban felvett, kikönyörgött megrendelések, mert felhívott olyan ember, akinek egyszerűen nem lehetett nemet mondani, mert üzleti kapcsolatokat jelent, mert "jól jöhet még, hogy ismerem"... eh. S persze, a hiú lelkemnek nagyon hízelgett, hogy emlékezik a dolgaimra, s rendelni akar belőlük. Csak munkakedv legyen! Tegnap Bernadette-éknél voltunk, vacsorán, a megsz...

... mert az uram továbbra is a Gyár alkalmazottja marad :-) Új, nagyobb csoport, változatosabb munkakör. Minden más ugyanaz marad, a váltás nem jár további fizetéscsökkenéssel, leminősítéssel. Nagyon köszönjük a drukkokat, az üzeneteket, jó volt tudni (és segített), hogy sokan szorítanak értünk.

Bevallom, nem vacakoltam velük sokat - a nyúlhoz képest nem. Ezért olyanok, amilyenek. Mert ha csak egy kutyát kértek volna, akkor még igyekeztem volna őket boldoggá tenni, akkor megérdeklődtem volna, hogy milyen fajta az eb, milyen színű az nyakörve... mert csak egy figura. De amikor a négy gyereket megrendelték, már tudtam, hogy nem fogok erőlködni. Majdnem négy éve (már majdnem négy?) Új-Zélandon jutottam hozzá tündérkés kiszúróhoz. (Igen, ott is tobzódtam konyhafelszereléses boltok mélyén, cipelve haza a karácsonyfa formájú szilikonformát a bőröndben, azt és a remek gingerbread man kiszúrót, amilyet azóta csak az Ebay-en láttam, máshol nem...) A "fairy" kiszúró van vagy 6 centi magas, leheletfinom, táncoló, lábujjhegyen pörgő tündérkéket lehet kivágni főleg cukormázból, sütitésztából nem, vagy csak igen-igen- igen alapos lisztezés után. Eddig még soha nem használtam őket (khm), de van melléjük rózsabimbó, varázspálca kiszúró, azokat már használtam, cupcake tetejére éppe...