2011. január 24.

Történések

Egyelőre beteget ápolok - V. kiadós megfázással jött haza Japánból. Nem sikerült valami fényesen az út, már ami a privát részét illeti: mire mehetett volna várost nézni, már az ágyat nyomta. De azért az azt megelőző napokban hősiesen megkóstolt néhány ismeretlen tengeri herkentyűt, s volt szerencséje egy wagyu marha szelethez is.

Azt mondta, fura egy nép. Szeretik sok kis bizbasszal felcsicsázni a telefonjaikat, nem csak iskoláslányok, de felnőttek is. S nagyon-nagy tisztelettel üvezik az időseket.

Hozott nekem Maneki Neko-t is, az egyik (aranyfüsttel a fenekében - nem viccelek!) a mobilomon lóg, a másik, nagyobb, az ágy feletti polcról integet. Ez utóbbinak saját kispárnája van a feneke alá... Most ott van, aztán majd átkerül egy kevésbé feltűnő helyre, mert az uram nem bírja a képét.



Betegápolás közben belekezdtem az első tényleg csipkesálba. A fonal leheletvékony, mohair. Remélem, lesz olyan szép, mint amit Limara kötött. Ugyanazzal a mintával dolgozom, a Knitted lace of Estonia c. könyvből, de a fonalam jóval vékonyabb, mint amiből Limara stólája készült. S az enyém biztosan nem lesz kész 10 este alatt...

A villamoson Nesbo: The Snowman c. könyvet olvasom. Igen jó krimi. Izgalmas, ijesztő, ha nem kötne le a csipke, ezzel tölteném a szabadidpőmet. De most csak kis adagokban fogynak az oldalak.

A szombati éves meeting-en a piaci tagok megválasztották az új committee tagjait. Mivel már 3 éve vagyok titkár, most másvalaki kapta a megbízást. Újra szabad minden hétfőm, mehetek Trish-sel moziba.


S ezt még csak igen-igen halkan mondom, mert sosem tudni, nem tesz-e keresztbe az amerikai nagykövetség, de talán februárban sikerül egy rövidke út Seattle-be. Talán. A főnököm már rábólintott, most már csak a vízumot és a repjegyeket kell beszerezni. V. üzleti útra megy, én pedig megyek barátnézőbe. Ha sikerül. Kopp-kopp-kopp
!

5 megjegyzés:

Alexandra írta...

Szia Moni, nem tudom, hogy tudjatok-e (ha megis, akkor elnezest a kotnyeleskedesert!:)), de magyar allampolgaroknak mar nem kell vizum egy ideje, ha az Allamokba akarnak utazni turistakent! Persze ez csak akkor ervenyes, ha chip-es vagy ujjlenyomatos utleveletek van. Ha meg regebbi tipusu az utleveletek, akkor meg ne aggodj egy percig sem, siman megadjak a turista vizumot, csak jelentkezzetek be a kovetsegre joval korabban. Nekunk majd' egy honappal kesobbre adtak csak idopontot tavaly ilyentajt, amikor tranzitvizumra volt szuksege a paromnak. Remelem nem lesz veluk semi gond! Jo utat :)

kisrumpf írta...

Szia! Köszönöm a "kotnyeleskedést":-), kedves tőled, tényleg. Sajnos, régi típusú az útlevél, muszáj mennünk hozzájuk, de már van időpont, addig pedig gyűjtögethetem a papírokat, amiket kértek.

Én is remélem, nem lesz gond, 10 éve volt dolgom velük, nem tették egyszerűvé a dolgot, s elég udvariatlanok voltak, de túl fogom élni :-)

Köszönöm!

Agi írta...

Szia,
most néhány hete jöttünk vissza a tengeren-túlról és bár nem az USA volt a végcél, de Chicago volt az átszállási pont. Nekem minden simán ment, mert új útlevelem volt, de Levit olyan szépen kivették a becsekkoló sorból a tranzitnál, hogy öröm volt nézni (neki még régi útlevele van vizummal). Rettenetesen megalázó volt, ahogy lobogtatták az útlevelét és kiabálták, hogy "itt van egy másik", majd olyan alapos motozásnak vetették alá és valami krémes kesztyűvel is végigtapoggatták, miközben megmagyarázták, hogy azt nézik, hogy nem hordoz-e valami fertőzést vagy parazitát a ruházatán. Szóval eléggé kiboritotta szegénykémet :-( Mindenesetre legközelebbre már neki is beszerezzük az új útlevelet a rossz tapasztalatok miatt.
Egyébként, ha az USA a végcél, akkor valószinűleg simán megy minden, mert már Dublinban megtörténik az elbirálás a reptéren, de készüljetek fel, hogy emiatt kb 3-3,5 órával előbb kérik odaérni a becsekkoláshoz. És az USA határvizsgálat után már csak egy nagyon kicsi helyiség van, jobb minden inni-enni valót korábban beszerezni az útra. Oh, és odaérve már külön sorba tereltek bennünket, nem kellett a többi érkezővel sorbaállni, mehettünk egyenesen a csomagokért . Hirtelen ennyi jutott az eszembe, bocs, hogy ennyit fecsegtem :-)
Üdv
Ági

kisrumpf írta...

Köszönöm a jótanácsokat! Engem még csak nem is annyira a bejutás, hanem maga a követségi interjú aggaszt, tíz éve igen-igen bunkók voltak, s a tetejébe még el is szúrták a vízumomat (bevándorlóit akartak adni turista helyett). S a fickó egyszerűen áthúzta tollal, amikor visszamentünk panaszra - képzelheted, hogy mutatott az útlevelemben. Először csak melléírt egy telszámot, hogy majd ezen hívják fel, ha gond van, mire V. megmagyarázta neki az időeltérést, s hogy biztos nem lesz ő az irodájában a telefonja mellett, amikor mi megérkezünk Chicagoba....áááááá.

De csak nem fognak vacakolni sokat 5 nap miatt...

Agi írta...

Engem 2004ben 2x hajtottak el turista vizum igénylésénél, mire 3xra megadták, de akkor is csak 6 hónapra és "ellenőrizni fogjuk, hogy visszajött-e időben" felkiáltással.
Erre most az ESTA-ra este 11kor jelentkeztem, reggel 8kor meg már ott figyelt az "engedélyezve" felirat a kérelmemen.
Fene sem érti ezeket...