Rájöttem, hogy nem úszom meg, muszáj rendes mezeket is csinálni sütiből. Így a szombati piacra az aznap játszó egyik csapatpáros mezeivel készültem. A többi süti színezése mindig ugyanaz.
Camelbird, megeszik, meg bizony, múlt héten a szintén ugyanígy dekoráltakból majdnem az összeset egy nő vette meg, valami irodai partira.
De a sima állatos sütikből is elfogyott az összes :-) Jó piac volt, taroltam!
Zebrina, csak ezért félreraktam egy World Cup-os magazint, hogy tájékozott legyek mezek terén :-)
Björn üzenete…
Most eltekintve attól, hogy a foci NAGYON nem érdekel, de azért az gondolom nem kétséges, hogy én melyik csapat győzelmében hiszek. A végén szép lenne egy Németalföld vs Németország többi része döntő :).
A kétnapos folyamat csütörtökön kezdődik, reggel hatkor, amikor Állatkát kirakom a pultra, puhulni. Mire hazajövök munkából, háromra, már puha, készen áll a kikeverésre. Egyszerre két veknyire elég kenyértésztát keverek ki Őrnagy úr segítségével - aki kézzel áll neki dagasztani, azé minden tiszteletem - párszor csináltam csak meg, nehéz volt, s csak egyszer-kétszer jutottam el oda, hogy éreztem azt a varázslatos érzést, ahogy a tészta tökéletesen összeáll a kezem alatt... Általában még ezelőtt feladtam, s Őrnagy úrra bíztam a munkát. Nem szégyen ez, írja a könyv... Mivel a kenyérdagasztás, vagyis a Bertinet-féle "csapkodás" közben minden telement liszttel, vagy a konyhai polcok aljára feltapadt a túl magasra lendülő tésztám, ezért felhagytam ezzel a módszerrel, s géppel dagasztok. (Fenét ezért, csak lusta vagyok a kemény munkához.) Szóval két kenyérhez kell 90 g tönkölyliszt, 700 g kenyérliszt, 20 g só (durvaszemű tengeri sót használok), 400 g kovász, és 650 g víz. Fig...
Avagy: " The baker who likes Japanese whisky and her husband who weeps with gratitude" Nevetgélek itt magamon... ugye, azt igértem, nem lesz ez a blog misery memoir, erre másról sem írok, csak hogy mi történik a nyizige testemmel. Mindig is szerettem kiírni - kibeszélni - magamból a történteket, a régi, már leszedett blogomban is, úgyhogy a tavalyi utazási kalandok folytatására várni kell. Nem utolsósorban azért, mert a mostani fáradtságomra az eredendő lustaságom is rátesz egy lapáttal: a beszámolókhoz naplót kellene olvasni, fotókat válogatni... Könnyebb leírni, min megy egy át itt egy ALS-es beteg. Ki tudja, talán még hasznos is lehet valakinek, s nemcsak aggódó érdeklődést (kiváncsiságot?) generál. Amivel nincs semmi baj, sőt, nagyon jólesik a figyelem. A legutolsó eseményként múlt hétfőn Clontarf városrészben volt jelenésünk, a Central Remedial Clinic-nél. Majdnem egy órás az autóút oda is. Kellemes városrész, igazi leafy suburb a tengeröböl mentén. Azért mentünk, hog...
Az uram csoportja (a Gyár Game Studios nevű részlege, kb. 60 fővel) megszűnt. 16 embertől várnak önkéntes távozást. Utána a többieket átcsoportosítják. Ha nem jön össze a 16, vagy nem az a 16 jelentkezne, akikre ők gondoltak, akkor dec. 10-én megmondják, kinek kell mennie.
Megjegyzések
Nagyon ügyes vagy! :-)
De a sima állatos sütikből is elfogyott az összes :-) Jó piac volt, taroltam!
Zebrina, csak ezért félreraktam egy World Cup-os magazint, hogy tájékozott legyek mezek terén :-)
Gondolom, neked már szinte mindenről az jut az eszedbe, hogy meg lehet-e sütni?