Rájöttem, hogy nem úszom meg, muszáj rendes mezeket is csinálni sütiből. Így a szombati piacra az aznap játszó egyik csapatpáros mezeivel készültem. A többi süti színezése mindig ugyanaz.
Camelbird, megeszik, meg bizony, múlt héten a szintén ugyanígy dekoráltakból majdnem az összeset egy nő vette meg, valami irodai partira.
De a sima állatos sütikből is elfogyott az összes :-) Jó piac volt, taroltam!
Zebrina, csak ezért félreraktam egy World Cup-os magazint, hogy tájékozott legyek mezek terén :-)
Björn üzenete…
Most eltekintve attól, hogy a foci NAGYON nem érdekel, de azért az gondolom nem kétséges, hogy én melyik csapat győzelmében hiszek. A végén szép lenne egy Németalföld vs Németország többi része döntő :).
A kétnapos folyamat csütörtökön kezdődik, reggel hatkor, amikor Állatkát kirakom a pultra, puhulni. Mire hazajövök munkából, háromra, már puha, készen áll a kikeverésre. Egyszerre két veknyire elég kenyértésztát keverek ki Őrnagy úr segítségével - aki kézzel áll neki dagasztani, azé minden tiszteletem - párszor csináltam csak meg, nehéz volt, s csak egyszer-kétszer jutottam el oda, hogy éreztem azt a varázslatos érzést, ahogy a tészta tökéletesen összeáll a kezem alatt... Általában még ezelőtt feladtam, s Őrnagy úrra bíztam a munkát. Nem szégyen ez, írja a könyv... Mivel a kenyérdagasztás, vagyis a Bertinet-féle "csapkodás" közben minden telement liszttel, vagy a konyhai polcok aljára feltapadt a túl magasra lendülő tésztám, ezért felhagytam ezzel a módszerrel, s géppel dagasztok. (Fenét ezért, csak lusta vagyok a kemény munkához.) Szóval két kenyérhez kell 90 g tönkölyliszt, 700 g kenyérliszt, 20 g só (durvaszemű tengeri sót használok), 400 g kovász, és 650 g víz. Fig...
Az uram csoportja (a Gyár Game Studios nevű részlege, kb. 60 fővel) megszűnt. 16 embertől várnak önkéntes távozást. Utána a többieket átcsoportosítják. Ha nem jön össze a 16, vagy nem az a 16 jelentkezne, akikre ők gondoltak, akkor dec. 10-én megmondják, kinek kell mennie.
Talán kicsit morbidnak tűnik, de szétnéztem a lakásban, s számba vettem, hány olyan dolog van itt, amit halottaink hagytak ránk. Ez azért történt, mert nemrég meghalt egy nagyon kedves régi piaci vevőnk, akit magunk között csak Judge-nak, a Bírónak tituláltunk, mivel valaha a legfelsőbb Bíróság bírója volt. Egy igazi nagytudású, talpig úriember, akivel sokat beszélgettem Japánról, mesélt az ottani útjáról, s nagyon örült, amikor én is eljutottam oda. S engem Gingerbread woman-nak nevezett, s mindig vett az unokáinak párat a gyömbéres emberkéim közül. Alkalomadtán, engem eléggé zavarba hozva elénekelte nekem a Gingerbread című dalocskát is. Mindig sok mindent vásárolt, amikor jött Cristina nevű ápolójával. Cristina először Judge beteg feleségét ápolta, majd annak halála után Judge mellett dolgozott, elképesztő türelemmel, figyelemmel és diszkrécióval. Mi pedig szomorúan néztük, hogy ez az ember, aki mindig olyan energikus volt és gondosan fogalmazott, hogyan lett mind gyengé...
Megjegyzések
Nagyon ügyes vagy! :-)
De a sima állatos sütikből is elfogyott az összes :-) Jó piac volt, taroltam!
Zebrina, csak ezért félreraktam egy World Cup-os magazint, hogy tájékozott legyek mezek terén :-)
Gondolom, neked már szinte mindenről az jut az eszedbe, hogy meg lehet-e sütni?