"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Két napja csiklandósan kapar a torkom, első nap mentem V.-hez, homlokcsókra, lázas vagyok?? Jajdehogy. Sápadt hipochinderként nyomtam magamba a citromos, kurkumás, gyömbéres teákat, szopogattam a Strepsilt, míg V. nyugtatott, hogy csak megfáztam, hideget ittam... Erőt vettem magamon, s bár közel voltam hozzá, mint mindig, ha valami "gyanúsat" vélek felfedezni, nem rohangáltam sikoltozva  a lakásban, ijedten csapkodva, hogy jajmeghalok. Inkább bosszankodtam azon, hogy a pöpecnek tartott, remekül sikerült rozskenyerem nem volt siker, mert túlságosan savanykásnak találta a rendelő. Nademama, hát kovászos! Feladták a leckét, csináljak olyan kenyeret, ami ugyanilyen finom, bélzete is ilyen, de nem kovászos. Legyen... nézegettem más recepteket, de alighanem az eredetit fogom kevesebb kovásszal, s némi élesztővel megerősítve elétenni. Ha ez sem sikerül, feladom. Akkor elismerem, hogy nem tudok (hála Istennek) Lidl minőségű kenyeret sütni. Amiről egyébként kiderült, hogy mutatóba va...

Az élet nem áll(t) meg, bármennyire is úgy tűnik, innen a lakás mélyéről. A számok sajnos, most is ijesztőek, de úgy tűnik, lapos a görbe. A véradóktól megint kaptam sms-t, menjek. De nem megyek, félek. A vendéglők átálltak házhozszállításra, kedvenc kávézóinkhoz is el lehet menni venni kávéért, szendvicsért, ha kell, s lehet rendelni nagyobb vacsorát is, ha szükséges. Tegnap megint láttam egy repülőt, sőt, találkoztunk a Kínából hazatért szomszédunkkal, Nigel-lal, akinek a munkája révén rendszeresen ott kell töltenie pár hetet. Most ott ragadt 2 hónapra.  Mesélte, hogy lassanként visszatér a normális élet Kinában, vagy legalább abban a nagyvárosban, ahol dolgozott, de sok az ellenőrzés, pl. mérték a hőmérsékletüket az iroda bejáratánál is. Elmesélte, milyen volt átutazni a vagyonért vett jegyével a kihalt reptereken, ahol megesett, hogy csak az ő járatukért nyitott ki a biztonsági ellenőrzés. A máskor tapasztalt tömeg és nyüzsgés helyett most csend fogadta, üres várótermek, e...

Két esős nap után minden frissen és színesen ragyog megint, a szép napos vasárnapon, amikor elvileg hosszú hétvége van, Bank Holiday, csak éppen most nem rohanhat le vidékre a nép, mint szokott. A klemátiszok nagyja már virágzik, a medvehagyma levelei kezdenek fonnyadni, s a bluebell-ek már illatosak, pedig még alig nyíltak ki a kis virágaik. A treefern első új levele már félig kipöndörödött, s tövében jön még kettő. Igazán remek időszak ez, annyira szép a kert, színes, friss, illatos! Sajnos a méheknek se híre, se hamva... amit buzgón zizegő méhecskéknek hittem, az valami légyféle*, ami méhnek néz ki elsőre, de az egyik szomszéd mondta, nézzem csak meg alaposabban, s valóban, más a feje, s ha felrepül, másféleképpen mozog, mint a méh. Zümmögésük most éppen olyan ritka hang, mint a telep felett vezető légifolyosón a repülőgépzaj - ma fel is néztem, hogy mi a fura, s jé, egy repgép szállt át Bray felett. *hoverfly A nagy frissességet, napsütést kihasználva át is ültettem néhány v...

A telepi kenyeres csoportban valaki elmondta, nagyon ízlett nekik a szendvics lenyér, kérni fog még. Mire valaki más, hogy az mégis milyen? Ugyan sejti, de rákérdez, amúgy megmarad a kovászosnál, mert annál nincs finomabb. S alkalmasint majd ír ódát vagy haiku-t a kenyereimhez. Aztán ment a jókedélyű adok-kapok a többiek részéről, ami végén Mark. B. írt nekem egy haiku-t (majdnem sikerült neki, csak egy szótaggal lett több a  kelleténél): 'A sourdough arrives, crack in the crust, lockdown softens Summer is coming' A vége az lett, hogy a többiek, akik eddig kovászost kértek, most inkább több szendvicskenyeret rendeltek, mint kovászost... Így a mai bevásárláskor indult a vadászat hosszúkás, szögletes kenyérsütőformáért, mert jelenleg csak 2 van. Nos, egyik boltban sem találtam, gyakorlatilag mindenféle sütőforma eltűnt a polcokról, egyedül serpenyők vannak csak. Ahogy a kézfertőtlenítő és a kézmosó, ezek is hiánycikkek lettek. Mire eszembe jutott, hogy esetleg felnézzek ...