Bejegyzések

1998. augusztus 15. 15:10

Kép
Ezért még mindig nem ül(t) senki... Pedig megvannak, mégsem ülnek. Megemlékezők tömege ma, Omagh-ban, Co. Tyrone-ban, a robbanás egykori helyszínén, az üveg emlékmű körül. Még jól emlékszem az újságok címlapjaira, húsz évvel ezelőtt, az áldozatok fekete-fehér képeire... Katolikusok, protestánsok, mormon, gyerek, bébi, férfi, nő egyaránt volt az áldozatok között.  Még emlékszem a U2 dalra, amely talán a legkeserűbb a dalaik közül: Jesus can you take the time To throw a drowning man a line? Peace on earth Tell the ones who hear no sound Whose sons are living in the ground Peace on earth No whos or whys No-one cries like a mother cries For peace on earth She never got to say goodbye To see the color in his eyes Now he's in the dirt Peace on earth They're reading names out over the radio All the folks the rest of us won't get to know Sean and Julia, Gareth, Ann and Brenda Their lives are bigger than any big idea   Jesus, can you take the time To throw ...

Baszk sajttorta ausztrál módra

Kép
Azonnal lelövöm a poént: hiba volt az eredetileg használt recept helyett az ausztrál weboldalon javasolt könyv - és annak "ausztrál ízlésre" átírt - receptjét kipróbálni. Az eredetileg a Bűvös Szakács oldalán megjelenő ( s azóta eltüntetett) receptet Chili és Vanília is kipróbálta és átalakította . Baszk krémsajthoz, sajnos, itt aztán végleg nem lehet hozzájutni, ezért próbálkoztam a saját keverékemmel, itt van ennek a leírása. Mivel nemrég történt , hogy Világevő is (miután ismét volt szerencséje ezt a tortát a helyszínen megkóstolni, a mázlistának) témaként elővette ezt a tortát, s magyarországi elkészítését is megejtették egy sztárpékkel (lásd a beszámolóját ). Nem kísérleteztek annyit a különféle sajtokkal, mint én, egyből a kilós Philadephiát vették alapul. Lehet, hogy nekem is így kellene tenni, de azért mocorog bennem a kisördög , hogy egy kevéske kecskesajt is kerülhetne a keverékbe... Főleg, hogy én a lisztet továbbra is kihagynám.  Amivel most próbá...

Egy gentleman búcsúztatása

Ma reggelre megváltozott az időjárás: ígéretesen indult, bár hűvös volt egy kicsit, mint már harmadik napja, picit csípősebb volt a levegő a reggeli ablaknyitáskor. A piacon még sokan voltak (ma nem maradt kenyér!), a kitett, kékfestős abroszos asztalokhoz is odaültek páran, egészen addig, amíg szemeregni nem kezdett az eső. Először csak ködöcskeként, aztán egyre kitartóbban és nagyobb cseppekkel, majd láthatóan hordani kezdte az enyhe szél. Mire hazaindultam, már átáztatta a földeket, s határozottan hideg volt. Igazi pizsamás, teásbögrét ölelő délután kerekedett. Alkalom a mesélésre. A mai újság címlapján lévő képen két férfi állt, kiöltözve, de gumicsizmában, kicsit  beláballtak egy tavacska vizébe. Egyikük kezében réztáblás urna, másik nylonzacskóból engedte be gyengéden a súllyal folyó hamut a vízbe. Mögöttük a parton hosszú sátor, előtte vendégsereg. A ceremónia résztvevői. A szöveg tanúsága szerint a Luggala birtok tulajdonosának, Garech Browne-nak hamvait szórták sz...

Inistioge

Hosszú hétvége, Bank Holiday, már akinek, mert V-nek elvileg ma is munka lenne, de végül úgy döntött, inkább itthonról dolgozik... Legalább élvezheti a később elkészülő baszk sajttorta sülése közbeni illatokat... A szombati piac után (ahol három! veknim megmaradt) ment a lazulás, aztán vasárnapra bennem volt a mehetnék, mert a Vintage Car Club Inistioge -ba szervezett összejövetelt. A falucskában pár éve voltunk már, akkor is autós találkozón, ahol büszkén bemutattam újonnan szerzett tudományomat, és fánkokkal rukkoltam ki. Amiből - emlékeim szerint - néhány barátságtalan, mosolytalan lengyel résztvevő és pár ír evett, köszönöm nélkül, fele fogyott az adagnak, nagyon csalódott voltam... Ellenben nagyon megfogott a falucska szépsége, a közeli Nore folyó partja, a rajta átívelő híd, a mellette lévő ápolt park, a kicsi, alacsony mennyezetű házak... Nyugis, csendes, ápolt helynek tűnt. Főleg arról ismert, hogy itt forgattak egy híres ír filmet, számos, ma már igencsak ismert nevű ír é...