"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

"Ez micsoda?" - kérdezte imént V., mielőtt kocsiba ült, hogy bemenjen a Félcsöcsűhöz. "Énekes rigó" - feleltem. A telepet a reggeli sötétségben, amikor szűkebbnek tűnik a világ, szinte betöltötte a rigó éneke. Most nyitott ablaknál gépelek, hgy halljam a trillákat, amiket a kerti falon túl, a susnyában bőségesen ont magából. Csodás. Pár napja megbolondult az időjárás, tavasz van. Tegnap 14 fok volt, és már az én tavaszi virágaim is kidugták a fejüket a földből. (Közben Seattle-ből barátnőm hóeséses képekkel bombáz...) A hétvégén a Dun Laoghaire-ben lévő piacra menet az egyik előkertben arasznyi nárciszleveleket láttunk egy bokor alatt. Még mindig látni virágzó fuksziát, falra kapaszkodott futómuskátlit, rózsát, százszorszépet. Sejtem, hogy nemhogy fehér, de még fagyos Karácsonyunk sem lesz. Így ha már lúd, legyen kövér, s a régi, még Londonban megismert szokás szerint három jácintot raktam az ablakba, hogy ne csak kint, de belül is virágos legyen a világ. Ott t...

A langyos, növényeket másodvirágzásra bíztató meleg ősz végérvényesen véget ért, s most már rendszeresen ül vékony jégréteg az autók szélvédőjén reggel. Julie, az autóm ma is kis hóhelyhet villantott fel a kijelzőn, amikor elindultam a piacra. Éppen kelt a Nap, s ahogyan rákanyarodtam az országútra, megvilágította az út túloldalán, a távolban lévő hegy oldalát, ahol már rozsdabarnára száradtak a páfrányok. Mintha reflektorral világították volna meg, felragyogott, vörös lett, csodaszép, a színek megélénkültek, s ez a csodás napsütés majdnem a piacig kísért. Aztán eltűnt a napsütés a felhők között, s borongós lett az idő, vevő is alig jött, nem volt valami jaj, de jó piac ma. Ma volt a második olyan piac, ahol már rendelni lehetett karácsonyi termékekből. Holnap advent első vasárnapja, aztán még három hétvége, amikor a vevők felpakolhatnak mince pie-okból, tortákból, karácsonyi gőzölt pudingból és süteményekből. Ma már én is kiraktam a mintasütiket: háromféle, ünnepi színekkel dekor...

"Fortélyos félelem igazgat..."

Túléltem az elmúlt hetet, a korai keléseket, elkészült a négyemeletes torta Susan barátnőm sógornőjének, elkészültek a sütemények a kávézóknak, a piacnak, kész lett (de nem lett elég!) a rengeteg tök-, szellem-, denevérsüti, kilószám használtam fel a cukormázat, s persze, voltak melléfogásaim. Nem tudtam megbecsülni, mennyi cukormáz kell majd a tortákra, biztonság kedvéért vettem 13 kilót (ha már lúd...), ebből kb. nyolcat használtam fel a négy szinthez - te jó ég, ha belegondolok... Alig bírtam megemelni a tortát, már a hűtőben is nehézkes volt forgatni. V. segített, ő vitte a kocsihoz is, és ő vitte be a hotel különtermébe, én pedig féltettem, s szerintem ő is izgult magában... A torta, a csendben kelő kenyerek miatt a mi cuccaink alig fértek el a hűtőben, a konyhapultra szorult néhány holmi, amelyik kibírta azt az egy éjszakát hűtés nélkül is, de az biztos, hogy ilyesmire egyhamar nem fog rávenni senki. A sok logó, nyolcvanas évekből származó ír bábfilmfigura, amiket Emma kért ...