2012. október 28.

Őszi napok

Munkás napok jönnek-mennek, a könyvbemutatótól az utolsó percben beesett megrendelésekig minden volt, most elvileg azt a 215 puzzle szívet kellene festegetnem, amit egy esküvőre rendeltek, de  inkább kiélvezem az óravisszaállítással "nyert" egy órát, és lógok. Október jó hónap lesz extra bevétel céljából, lazán kifizetem sütipénzből az autóm biztosítását és még marad is. Az adózás kész, a könyvelő örömmel közölte, hogy idén nem érnek minket váratlan meglepetések. Juhú.

A szép, langyos őszi idő véget ért, így némelyik hideg reggel-este után tömegével hullottak le a fákról a megszínesedett levelek. Tegnap késő este, miután kalandra vágyva hazabuszoztam a belvárosból egy flamenco-est után, örömmel rugdostam a levélhalmokat az út szélén, jó volt kicsit megint gyereknek lenni a sötétben. Aztán beleéptem valami gyanúsba, s már nem volt annyira jó, visszatértem a rideg estébe, a nedves-szeles jelenbe. Még jó, hogy V. várt a sarkon.

A könyvbemutató remekül sikerült, előtte a kollégákkal egy kocsmában megacéloztuk az idegeinket, majd csatlakozott hozzám V., és felkészülve mentünk a Hodson and Figgis-be. Nagyon sokan voltak, lehetett keveredni a kedves megjelentekkel, örömmel felfedezni a rég látott arcokat, a vevőkét, a régi kollégákét, lehetett udvariasan közhelyeket mondogatni, és boldogan tapsolni a beszéd után. Főnököm és Niall, a könyv tervezője és illusztrátora élénk színekbe öltözött, hogy passzoljanak a könyv színeihez. Szépen fogyott a könyv, másnap a bolt bestseller-listáján csak egy Fiana Fail-es nő életrajza előzte meg. 

Hozzám is odajöttek ketten, egy vevő és Niall mamája - a piac egy régi kuncsaftja! -, hogy ugyan, aláírnám-e nekik a könyvet... Ah. Kellően dagadtam, s igyekeztem a nevem kicsi betűkkel elrejteni valahová, hogy ne legyen feltűnő. Függetlenül a benne foglaltaktól, ez a főnököm könyve, ugye.

Amit én írnék, az itt van :-)

Utána további sörözés kollégákkal, ahol végre tudtam beszélgetni az újakkal, sok érdekeset lehet így megtudni róluk, hiszen az Üzemben nincs idő csevegésre, vagy csak félmondatokra. Utána vacsora, a főnököm látott vendégül minket egy leülős-burgeres helyen, ahol érdekes, kecskesajttal megkoronázott bárányburgert ettem, átlagosnak nevezhető salátával, de a hús igen finom volt. Nem sokáig maradtam, s mint kiderült, elég hamar szétszéledt a társaság a kötelező gratulációk után. 

Amúgy pénteken a város legelegánsabb boltja, a Brown Thomas telefonált rá főnökömre, hogy szeretnék terjeszteni a könyvet, aminek nagyon örültem, hát még ő. Remélhetőleg a kötényekből és a konyharuhákból is vihet majd oda, azok igen sikeresek, s hamarosan lesz ír lenvászonra nyomott konyharuha, és kötény is, Írország- és Dublin térképpel, szintén Niall tervezésében. Akkor aztán a régi kötények nyomása véget ér, gyűjtők értékes darabjai lesznek!

***

A telepen bevezetett kerékbilincselés remekül működik, hat kivételével minden lakás/háztulajdonos befizette, vagy elkezdte fizetni a közös költséget, ami eddig nem történt meg. Most már bátran állíthatom, hogy igen, az íreket is a zsebükön keresztül lehet megtanítani/nevelni a helyes viselkedésre. Fizess, s lesz parkolási engedélyed, ha nem fizetsz, bilincselünk. Ez ilyen egyszerű.

***

A sok, Üzemen át érkező megrendelésen túl a piacról és ismerősöktől is kaptam bőven munkát, szöveges kekszeken és színes sütiken kívül Ayla-nak, volt kollégámnak, Adriana lányának sütöttem-dekoráltam születésnapi tortát. Igazából egy várható megrendelésre gyakoroltam, ahol majd hercegnőnek kell öltöztetni a babát, de Ayla tízévesen már nem hercegnőket csodál, hanem szörnykislányokat...  A születésnapja nyáron volt, de családi okokból halasztották, s most, egy Halloween-parti keretében ünnepeltek. Ezért a kígyós-tökös dekoráció.


Ma és hétfőn - ami elvileg szabadnap, hosszú hétvége van, a Karácsony előtti utolsó -, dekorálom a szíveket, sajnos, a méretük miatt lassan haladok, két óra alatt festettem le hatvanat... Halloween-ra sütök gingerbread csontvázakat, s ami még belefér. Úgyhogy még ez a hét is hajtós lesz, aztán Halloween után kis nyugalom. Kezdhetem tervezni, sütni a házakat :-)

Kedves Emese és Laci, Nektek íme egy válogatás az utolsó hónapok érdekesebb képeiből:

 Idén 150 éves a Bacardi, ezt ünnepelte egy céges tortával az írországi terjeszőjük.

 Ikerkeresztelőre készült torta. Ha keresztelői tortát készítek, ezt a dekorációt szoktam a megrendelőnek ajánlani.

 Ez kissé béna lett... a feliratot többször is elszúrtam. A torta rendelője egy nemrég előléptetett amerikai tiszt volt, aki társaival az itt lejátszott amerikaifoci-meccsre jött át Angliából. Próbáltam tőle képet szerezni, amint felvágja a tortát, de nem válaszolt. A tortát maga tervezte, ezen a pecséten kívül nem volt rajta semmi érdekes.

 Őszi falevél-sütik

 Kollégáim, a bentlakó őrültünk, Marianne készítette-keretezte képeken. Én nem engedtem magam lefotózni. A képek a WC-ben vannak kiállítva. Balról jobbra: Ray, a séf, Paco, Jenny és Caroline, felszolgálók. 

Ilyen, ehető meghívókat küldött ki főnököm a könyvbemutatóra. A felső színes rész nyomtatott cukorlap, ami joghurtos süteménylapra van felsimítva. Nagy sikert aratott!

1 megjegyzés:

ditte írta...

Egyáltalán nem kapcsolódik ehhez a bejegyzéshez, de ezt az oldalt most találtam, és muszáj megosztanom veled: http://foldi-knit.blogspot.hu/2012/10/monday-moodboard_29.html#comment-form