2011. január 13.

Kedves Emese és Laci!

Ma rádöbbentem, hogy a próbafülke hármas tükrénél, és erős neonfényénél nincs őszintébb kritikus.

De azért az utolsó marcipán szaloncukrokat még megeszem, annak örömére, hogy ma hosszú keringés után megkaptuk a karácsonyi lapotokat!

2 megjegyzés:

Gabi, Berlin írta...

Nekem még van 2 kakaóscsigám a karácsonyi szünetben hozottakból. A szüleim 20 darabot, az anyósomék vagy 25-öt vettek. Gyakorlatilag mindent ki kellett lakoltatnom a mélyhűtőmből, de azóta is minden napra van reggelim (néha a gyerekek is kunyiznak egyet-egyet, hrrrrg).
A mérlegre már régen nem merek ráállni, a szeretteim pedig sosem a szép hosszú combjaimért szerettek :-D

kisrumpf írta...

Gabi, a gond az, hogy a háj már engem zavar. Eddig is emlegette a zuram, hogy vastagodom ott is, ahol nem kellene, de az más volt...

Kakóscsiga pedig rulez. Kár, hogy sosem tudtam olyan finomat sütni, mint amilyenre emlékeztem :-(