2009. január 5.

Zima

Mivel meglehetősen hideg van - annak ellenére, hogy naponta több órát át megy a fűtés -, csak az ágyban, a radiátor közvetlen közelében, és a paplannal kibővített kanapén lehet megmaradni (vagy esetleg a konyhában, ahol még érződik a sütő melege). Így már alig várom, hogy bebújhassak az ágyikóba, és olvashassak. De alighanem előtte V.-vel a paplan alatt fogunk osztozni a kanapén (rossz az, aki rosszat gondol ;-)), mert megnézünk (megnézek) egy érdekesnek ígérkező dokumentumfilmet arról, hogy kik is telepítették be valójában ezt a szigetet. Rebesgetik, hogy nem a kelták. Olvasás csak azután jön.

Jó könyvem van, Corvus: A life with birds, amire már régóta fentem a fogam. De mégsem ezzel kezdtem a karácsonyi könyvek olvasását, hanem Ian Walthew: A place in my country c. könyvével. Nagyon szomorkás könyv, nem fest valami bíztató képet az angol falvak farmereinek jövőjéről, széthulló közösségeket, megváltozott hierarchiát, pusztuló környezetet mutat be. Néha előbukkan egy-egy ijesztő számadat is a festői leírások között, énekesmadarak, mezei nyulak megfogyatkozásáról... Először azt hittem, ez is egy olyan könyv lesz a "leköltözöm-falura-kisgazdát-játszani" témaköréből, mint a másik könyv, ami nagyon nem tetszett, amit egy ízig-vérig londoni nő írt az ő kis falusi életéről. Ez a könyv sokkal jobb, elgondolkodtatóbb, szebb, és sokkal szomorúbb is.

Ez az ember azóta már elköltözött Franciaországba, ott éli a vidéki életét, a családjáról, mindennapi életéről fotókat készít(ett), s azok közé napi híreket, cikkeket másolt be a világ minden tájáról. Fura olvasmány a blogja, egy éven át vezette, és most, dec. 31-én hagyott fel vele.

***
Az első igazi munkanap nyögvenyelős volt. Folyton azt néztem, mit csinálhatnék sütés helyett. Végül erősre főzött teával csináltam munkakedvet, olyat, amilyet - de csak készen lettek a sütik a kávézónak. Erőt vettem nyúlságomon, és 10 %-ot emeltem az áraimon. Mit szólnak hozzá, nem tudom, majd kiderül. Jelentős összeggel adósaim, remélem, minél előbb lesz csekk.

Amennyire megjártuk a magyar könyvelővel, olyan szerencsénk van ezzel az ír adószakértővel. Múlt héten is, ma is többször hívta V.-t, emailezik, kérdései vannak, ötletei, javaslatai, amiknek a végén kiderül, hogy ha megfogadjuk, mi járunk jól. Ma V. örömmel hívott, s mesélte, hogy mégsem lesz olyan súlyos az adó mennyisége, ki tudjuk fizetni anélkül, hogy a padlóra kerülnénk. Ha bejönnek a kinnlevőségeim, nem fogunk olyan rosszul állni.

Na de most irány a kanapé! Már jól elő van melegítve...

4 megjegyzés:

Erika Antal írta...

nálunk ma reggel 14 fok van a lakásban, és 20 töri tételt kell megtanulnom... tuti a fagy- és agyhalál estére :)))

Névtelen írta...

Az ír sziget betelepítése érdekes téma. Ha lesz rá energiád, egy rövid összefoglalót írnál majd róla? Előre is köszönöm.
Adóügyben sok sikert, kevés fizetnivalót!

gollum

kisrumpf írta...

A programról itt találsz kevéske infót: http://www.rte.ie/tv/bloodoftheirish/index.html. Nagyon úgy tűnik, hogy a szigetet Észak-Spanyolország felől telepítették be: "The genetic evidence shows that a large proportion of Irish Celts, on both the male and female side, did arrive from Iberia at or about the same time as farming reached the Isles."

Tehát nincs rokonság a közép-európai keltákkal. De majd igyekszem valami értelmes írást erről összehozni.

Névtelen írta...

Köszönöm szépen!
Ez elég meglepő (mármint a Sp.o. felőli érkezés, meg a rokonságtalanság a közép-európaiakkal), legalábbis nekem. A további írást a témában a magam részéről örömmel fogadom (csekély angoltudásom okán is).

gollum