"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

... avagy történet arról, hogy mennyire összepasszolunk. S ez a hihetőség határait feszegeti, de sebaj. A mi sztorink. Ma az egyik tortára (rózsaszín!) azt kellett felírnom, hogy "Boldog 3. Születésnapot Isaura" (angolul, persze). Ok volt a derültségre, bár kollégáimnak fogalma sem volt róla, ki az az Isaura, aki sanyarú - és hosszantartó - rabszolgasorsával szórakoztatta a magyar nézőket. Fel is tettem a torta képét a Facebook-ra, délután négykor, hadd szórakozzon még egyet a nagyérdemű. Fél hatkor kapok egy sms-et az uramtól. "Isaura. Csak úgy eszembe jutott. Mikor jössz?" No, látta a fotót, gondoltam. Hat után találkoztunk, a kocsiban beszámoltam a napi érdekességekről. "Nnna, mit szóltál az Isaura tortához? Jó, mi?" kérdeztem, mire ő: "Milyen Isaura tortához?" "Hát amit felraktam a Facebookra." "Nem láttam. Kettő óra óta nem értem rá Facebookozni." "De hát még sms-eztél is, hogy Isaura". Néz az uram rám,...

itt egy link annak a napnak a történetéről. Nekem akkor fontosabb volt, hogy egy Mike Oldfield-videóklipp-gyűjteményt átvehessek kazettára (első műsorosom!), így késő délután a Piknik tömött helyszínéről az amúgy is borús ég miatt inkább visszamentem Sopronba, s fogalmam sem volt, hogy a közelben mi zajlik... http://www.ndk.hu/zs/6link/dok/ppiknik.htm Örülök, hogy részese volt a családom ennek az eseménynek.

A jobbára munkás napok mennek, de azért eljárunk néha otthonról: például pár hete voltunk veteránautó-kiállításon, ahol szép új Alfa Romeo 4C-t fotóztam, s eláztunk. Voltunk víztározó/ erőművet nézni, ahol csak a tó alá vezető alagútba lehetett besétálni, a turbinákat nem lehetett megnézni, csak képeken. Voltunk repülőnapon. S voltunk tüzijátékon, amely a 8. Bray Summerfest záró eseménye volt, vagyis hamarosan elköltöznek a promenádról a ringlispilek, vásárosok. Ezúttal közelebb merészkedtünk az akcióhoz, s szinte a fejünk felett robbantak a csodaszép rakéták, remek volt, hosszú, és még a tömeg is elviselhető volt. S közösségi kiskert (kk kert) azért alakul, mert visszajött a munkából Hannah, s felkötözte a roskadozó paradicsomokat, kiszedte a megérett káposztákat, s végre, amikor találkoztunk vele ma délután a fóliasátorban, elárulta, mi az a csodásan illatozó növény, amit én mentának vélve két hete teaként iszom: holy basil, vagyis Tulsi, vagyis Ocimum sanctum, indiai szent b...

Amitől tartottam/féltem, amire V. olykor pikírten célzott, bekövetkezett: hanyagolódik a közösségi kiskert. Úgy tűnik, mi locsoljuk csak, s mi esszük is, ami ehető, s én szedem a virágokat az ehető szirmaikért... A mindig lelkes Hannah vagy külföldön dolgozik (filmes), vagy szabadságon lehet, mert már a heti egyszeri közös kertészkedésre sem jön az emailes meghívó. Gyerekek nyomait látni sokszor, játszanak ott, de nyilván nem ők fognak módszeres locsolást végrehajtani. A napraforgó kör nagyon szép, egy már virágzott is. A fóliasátorban a paradicsomok -  amiknek a fölös hajtásait csak én csipkodom -, hatalmas, majdnem összefüggő zöld tömegben nevelik a már itt-ott pirosló gyümölcseiket. Időnként feljebb kötözzük a terhük alatt egyre lejjebb hajoló ágakat. A paprikáim köszönik, a paradicsomoktól és borsótól való kettős elnyomás ellenére is jól vannak, teremnek. Ott erős karókkal félrehajtottuk/támasztottuk róluk a paradicsom és a borsó ágait-hajtásait, s reméljük, hamarosan ott...